üveg

Milyen titkokat rejt egy átlagosnak tűnő belső-erzsébetvárosi ház? A Klauzál utca 29-be a városrész iparos múltját bemutató cikkünk után invitált el az ott működő üvegműhely tulajdonosa, Saás Petra. A háromszintes épület aligha tűnik fel a járókelőnek; nincs különösebben jó állapotban, ráadásul fölé magasodik Vidor Emil tervezte szomszédja. És mégis: ezernyi apró részlete árulkodik a századforduló középpolgári világáról, és a nosztalgikus hangulatunkat csak fokozza Mívesék meglepetésekkel teli műhelye.

A Klauzál utca 29. számú háza archív képen. Fotó: Fortepan

A Míves Üvegstúdió kilenc évvel ezelőtt költözött ide a Munkácsy Mihály utcából – kezd bele Petra, miután kényelembe helyezzük magunkat az utcafronti üzlethelyiségben, vevőre váró üvegtárgyak társaságában. Az ottani 19 négyzetméterhez képest itt jóval nagyobb a tér: három helyiséget használnak, de terjeszkedésre is lenne terv a közrefogott, momentán szeméttel teli lichthof felhasználásával. Erre még így is meglenne az igény, hogy Petra mellett csak Mátrai Ádám dolgozik aktívan a belső udvarra néző műhelyben. Egy komolyabb, hozzáértő üveges csapatnak, mint amilyen a Míves is, legalább évi egy nagyobb megbízásra lenne szüksége – jegyzi meg Petra. Ezek régebben meg is voltak; a portfóliót bemutató albumban a Magyar Nemzeti Bankba, a Szent István Bazilikába, különféle követségekre készített munkák fotói sorakoznak. Az elmúlt években azonban ez megváltozott. Azért vannak szerencsés kivételek: Petráék a beszélgetésünk előtti napon szerelték fel a Dunapark kávéház csillárjait, amelyeket a harmincas években készült fotók alapján, az eredeti mintájára gyártottak le újra.

Míg valaha egzotikus növényeknek és állatoknak kínált védett inkubátort egy üvegház, a technikai fejlődésnek köszönhetően az üvegszerkezetek egyre inkább teret hódítanak a humán felhasználóknak szánt építményekben is. De mi a helyzet akkor, ha valaki egyenesen egy átlátszó üvegdobozban szeretné tölteni mindennapjait? A lakóház-építészetben még mindig különleges megoldás, ha az épület szinte észrevehetetlen hártyaként feszül ember és környezete között. Nem példa nélküli azonban: már a modern építészet képviselői szívesen kísérleteztek az átlátszósággal, és korunk tervezőinek munkái között is fel-felbukkan transzparens lakóépület.

Európában a külső körülményeknél védettebb környezetet megteremtő építmények a 16. században jöttek divatba: a gazdagok egyik státusszimbólumává váltak a narancsházak, amelyekben a mediterrán éghajlatú vidékekről származó citrusféléket nevelgették. Az idők folyamán egyre nagyobb arányban üvegből épületek a növényházak, amelyek a 19. században élték fénykorukat: ekkor már nemcsak a főurak, hanem a városok is előszeretettel emeltek trópusi növénycsodáknak helyet adó pompás acél-üveg építményeket, amelyek idővel társadalmi események színterévé is váltak. Idővel pedig a növények akár el is tűnhettek az üvegpalotákból. Az egyik legismertebb példa a nagy londoni világkiállításnak helyet adó Kristálypalota, de a budapesti Állat- és Növénykertben is található egy szép pálmaház. A műfaj azonban a napjainkban is töretlenül népszerű, és ma már nem számít különlegesnek egy családi ház saját télikerttel, az üvegszerkezetek alatt kialakuló üvegházhatást pedig a fenntartható építészet is előnyére fordította. Cikkünkben a pálmaházakat is megszégyenítő lakóépületekre gyűjtöttünk példákat, és egy szakértőt is kifaggattunk arról, mi mindenre ügyeljen, aki üvegházként húzná fel a családi otthont.

Bár az eredeti koncepció alapján egy jóval bonyolultabb tömegű villa épült volna meg - ami kétségkívül nem tűnt volna ennyire formabontónak a mediterrán stílusú szomszédságban -, a puritánnak tervezett enteriőr a külső megformálásra is hatott. A végeredményt, a Bauer Polla és Onodi András tervezte család házat így letisztult formavilág és anyaghasználat, monokróm színek, a részletekig tudatosan végigvitt koncepció jellemzi. Az épületről Andrással, a ZOA Építésziroda tagjával beszélgettünk.

A történet azzal kezdődött - mondta el András -, hogy a Geppetto Belsőépítész irodát egy korábbi megrendelőjük felkérte az új villája belsőépítészetének megtervezésére. Polla, aki különösen fontosnak tartja a design és az építészet szerves egységét, meggyőzte a tulajdonost, hogy az enteriőrök kialakításán túl módosítsanak az építészeti terveken is. A ZOA Építész irodát a Geppetto javaslatára vonták be a tervezésbe.

Daniel Libeskind épületeit nem nehéz messziről felismerni: amellett, hogy általában óriásiak, az amerikai sztárépítész feltűnően vonzódik a fémes, csillogó, tükröződő felületekhez. Stúdiójának legújabb projektje, a Keppel Bay luxus-lakókomplexum is a tőle megszokott, látványos stílusban épült fel a világ egyik leggazdagabb államában, Szingapúrban - a gigaberuházás láttán hirtelen hajlamosak lehetünk elfelejteni a gazdasági világválság szókapcsolat értelmét. 

Bár Libeskind művének esztétikájáról ezúttal is végeláthatatlan vitákat lehetne indítani, de az még valószínűbb, hogy a legszigorúbb építészetkritikusok is félretennék a fenntartásaikat, ha akár csak néhány napra cserélhetnének a csillogó, tetőkertekkel, medencékkel, golfpályákkal felszerelt épületegyüttes 1129 lakásának egyik leendő tulajdonosával. 

Norman Foster angol sztárépítész frissen átadott vancouveri felhőkarcolója, a Jameson House a Foster+Partners iroda első kanadai lakóépülete. A vegyes funkciójú, azaz egyszerre lakó- és kereskedelmi célokra használható 35 emeletes toronyház különlegessége, hogy a legmodernebb megoldásokat felvonultató high-tech felhőkarcoló 1920 körül épült, neoklasszicista műemlékek helyreállításával készült el - így a város új gazdasági és kreatív szakmai központját megteremtő Jameson House Ridley Scott Szárnyas Fejvadászának díszletei közé is tökéletesen beillene.

A látványos épület alapját a két huszas évekbeli "beaux arts", azaz a két világháború közötti jellegzetes neoklasszicista stílusú épülettömeg adja: a kiemelt műemléki kategóriába sorolt Ceperley Founsfell-házat az utolsó részletig, a Királyi Pénzügyi háznak pedig a homlokzatát az eredeti állapotukra állították vissza.

A párizsi Diadalívtől csupán néhány lépés távolságra, az avenue Friedland-en épült fel a Manuelle Gautrand Architecture stúdió által tervezett Origami-ház, amely a páratlan luxuskörnyékhez illően különleges és egyedi homlokzattal hívja fel magára a figyelmet: a hajtogatott üvegfelület két rétege között egy speciális márványmintájú fóliát helyeztek el, amely így napvédő szűrőként segít az épület klimatizálásában, ugyanakkor kívülről és - a hatalmas ablakoknak köszönhetően - belülről is szép látványt nyújt.

Január 12-én nyílik a Magyar Üvegművészeti Társaság új csoportos kiállítása a B55 Galériában. A tárlatot Tarlós István, Budapest főpolgármestere nyitja meg, köszöntőt mond Wehner Tibor művészettörténész.

Reich Wanda és Varga Noémi építészek még egyetemisták, de máris olyan nagyszabású, nemzetközi hírnevet szerző megvalósult projektekkel büszkélkedhetnek, mint a Nanushka pop-up store vagy a hg.hu design award díjra jelölt Benedict & Helfer iroda. Egyik legutóbbi munkájuk a budapestiek szívének lehet különösen kedves: a legendás pesti Jégbüfé közelmúltban megnyitott budai kistestvérének enteriőrjét és friss, látványos arculatát köszönheti a fiatal terveződuónak és Gryllus Ábris grafikusnak, akik az új kávézóban meséltek a - korábban még sehol nem publikált - budai Jégbüféről és a korábbi projektjeikről.

Noémi, Wanda és Ábris mindhárman a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanulnak, és már több projekten dolgoztak együtt. Egyik legkomolyabb megbízásuk a Benedict & Helfer központi irodáinak belsőépítészeti megoldásainak megtervezése volt, amelyet a Tervhivataltól vettek át - Ábris itt az arculatért és a honlap megtervezéséért volt felelős. 

Az osztrák eep és a spanyol Nieto Sobejano építészstúdió tervei alapján bővítették ki az ausztriai Graz Joanneum múzeumkomplexumának három épületét, amelyek látványos új közös bejáratot kaptak: a látogatók a földbe süllyesztett üvegtölcsérek egyikén léphetnek be a fogadócsarnokba. A közelmúlt más múzeumbővítéseihez - például a budapesti Szépművészeti Múzeumhoz készült, idén februárban leszavazott eredeti tervekhez - hasonlóan a grazi intézmény alapterületét is a föld szintje alatt növelték, így nem kellett módosítani a 18. és 19. századi épületek eredeti utcafrontját, a tervezők mégis jelentős, kortárs stílusú új köztereket tudtak kialakítani.

Stílusosan a Tatooine bolygó homokjáróira emlékeztet a LucasFilm jövőre elkészülő székháza Szingapúrban. A filmben felbukkanó, masszív jármű rozsdás acélburkolatát azonban, bármennyire is menő manapság a Cor-Ten, a tervező Aedas átlátszó üvegre cserélte.