üveges péter

Ostromállapotok uralkodnak szinte az egész Belvárosban. 2009. április 23-án letették a Belváros megújítását célzó program alapkövét, és aláírták a támogatási szerződését is: a Budapest V. kerületén végighúzódó új főutca megvalósításának 5,5 milliárd forintos költségéhez első lépésben közel kétmilliárdot biztosít az Európai Unió és a magyar állam. Ezzel a megvalósítás szakaszába lépett a 2005-ben elindított program, amely négy éven belül lényegesen átalakítja majd a belváros közlekedését és közterületeit is. Az alapkőletétel után egy hónappal közlekedési káosz lett úrrá a Belvároson, a munkák viszont szemmel láthatóan folynak.

A Budapest Szíve program célja középtávon a Kiskörúton belüli terület teljes lezárása az átmenő autóforgalom elől, átengedve azt a városlakóknak, a gyalogosoknak, a kerékpárosoknak, egyben pedig lendületet adva a térség kiskereskedelmének is, hogy sikeresebben ellensúlyozhassák a terjeszkedő bevásárlóközpontok elszívó hatását. A 2005 végén kiírt nemzetközi építészeti-városrendezési pályázat nyertese az M-TeamPannon - s73 Kft. tervezőgárdája: Koszorú Lajos, Golda János, Mohácsi Sándor, Madzin Attila, Balogh Péter István és kollégáik lettek, akik megbízást kapva a folytatásra elkészítették a Budapest Szíve Fejlesztési Program 2006 Akciótervet. (Az M-Teampannon például a MOM Park komplexumáról ismert, míg az s73 Kft. nyerte a Kossuth tér rendezésére kiírt pályázatot.)

A tervek szerint röpke egy év alatt, 5,5 milliárd forintért elkészül az V. kerületet átszelő csillapított forgalmú folyosó, amelyet Budapest új főutcájaként emleget a Rogán Antal vezette önkormányzat. Ekkora léptékű munkára évtizedek óta nem volt példa a Belvárosban. Az alig három kilométeres utcafolyosót autópályaárban mérik, így joggal reménykedhetünk abban, hogy minden a megfelelő minőségben készül. Vagy mégsem? Az első fotók tanúsága alapján az új főutcára szánt utcabútorok inkább illenének egy benzinkút mellé – azaz cseppet sem méltóak a jelképes erejűnek szánt beruházáshoz.

A vészharangot a Városjáró bloggere kongatta meg, miután napvilágot láttak a Budapest új főutcájára szánt kandeláber mintadarabjáról készült első fényképek. A semmitmondó formájú, bár kétségtelenül kortalan lámpa a modern, mai vonal mellett állást foglaló építésziroda és az azt elutasító örökségvédelem csatájának középszerű végeredménye. Ez a középút azonban nem arany, sokkal inkább olyan kínos kompromisszum, amely nemcsak mindkét félre rossz fényt vet, de hosszú távon sem kifizetődő.