varga-ötvös béla

Varga-Ötvös Béla cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. Varga-Ötvös Béla közgazdász, a Falu-Város-Régió című település- és területfejlesztési folyóirat korábbi felelős szerkesztője, az ÉrtékTérkép Gazdasági Tervező és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásával, önkormányzati- és környezetgazdálkodással, urbanisztikai kutatással foglalkozik. A cikk első része november 18-án jelent meg, Albertfalva lehetséges fejlesztéseiről.

Terület- és értékgazdálkodás a felszíni közlekedési forgalom megszüntetésére alapozva

Száz évvel ezelőtt a budapesti Belvárosnak az Astoriától az Erzsébet hídig, a híres Duna-korzóig terjedő területe Magyarország és Európa egyik legelegánsabb övezete volt. Ahogy az egy világváros történelmi központjának kellős közepéhez illik. Ma pedig? Kétszer három sávon tranzitforgalom araszol zajjal, porral, rossz levegővel. Nem lehet leállni, lekanyarodni. A helyzet akkor enyhül néhány másodpercre, ha az autók tilos jelzést kapnak.

Varga-Ötvös Béla cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. Varga-Ötvös Béla közgazdász, a Falu-Város-Régió című település- és területfejlesztési folyóirat korábbi felelős szerkesztője, az ÉrtékTérkép Gazdasági Tervező és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásával, önkormányzati- és környezetgazdálkodással, urbanisztikai kutatással foglalkozik. A cikk a november 15-én megrendezett Metropoly Fórum alkalmából készült.

Aligha szorul igazolásra napjainkban, hogy Magyarország - és benne a teljes területét lefedő települések - számára létkérdés a gazdaság élénkítése. Ennek kapcsán elsősorban az ún. húzóágazatok kerülnek középpontba, mint az építőipar, a járműipar, a logisztika, az informatika, a turisztikai ágazat, vagy a „tudásipar”. A gazdaság térbeli vetületei nem kapnak kellő figyelmet. Megítélésem szerint ez az egyensúlytalanság nagy hátrányokkal jár, mert potenciális előnyöket hagyunk kihasználatlanul, szűk keresztmetszetek merevednek meg. Hiányzik az az operatív szemlélet, amely a helyi értékre, mint hasznosítási és fejlesztési forrásra tekint. Sokszor csak a műemlékek gondozására, vagy valamely becses helyi táji, kulturális különlegesség megőrzésére terjed ki. Illetve, mivel az önkormányzatoknak nincs fejlesztési pénze, az ingatlanfejlesztők aknázzák ki a helyi érték gazdasági tartalmát egy-egy projekt keretében. Nincs átfogó, egységes, gazdálkodás-elvű, kezdeményező képes település- és területfejlesztési gyakorlat. Az önkormányzatok mások pénze után futnak, pedig a fejlesztési forrás a lábuk előtt/alatt hever a helyi érték formájában, ami az ingatlanértékben manifesztálódik.