Szűk határidőt szab a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat a Várkert Bazár felújítására: 2014. március 30-ig, azaz még a következő parlamenti választások előtt el kell készülnie az évtizedek óta pusztuló műemlék felújításának. A budai vár fejlesztésének teljes felelőssége a nemzeti fejlesztési miniszterre, Fellegi Tamásra hárul.
Épp tíz éve foglalkozik a Bánáti+Hartvig Építész Iroda a Várkert Bazár felújításával. Az előző körben kihullott mögülük a beruházó, amely mostanság két perben követeli vissza a magyar államtól a feleslegesen befektetett pénzt. A tervek azonban, úgy tűnik, nem mennek veszendőbe: a Várgondnokság bevonta az irodát az évtizedek óta pusztuló létesítmény felújításának előkészítésébe. Az idő ugyanis sürget: a Várnegyed fejlesztési stratégiája még évekig készülhet, a Várbazár viszont tényleg az összeomlás határán áll. Bánáti Béla és Hartvig Lajos budapesti találkahelyet, Nemzeti Szalont és a Várba vezető siklót is álmodtak a helyszínre – a megvalósuláshoz azonban politikai döntésekre van szükség.
A budapestiek számára a Várkert Bazár lepukkantsága már szinte magától értetődő, a külföldiek azonban újra és újra rácsodálkoznak a budai Duna-part legszebb és legértékesebb részén fekvő, még ebben az állapotában is impozáns épületre. Az 1883-ra, Ybl Miklós tervei alapján elkészült épületegyüttes legsúlyosabb problémája mindig is az volt, hogy nem eléggé méretes a felújítás megtérüléséhez. Ez már az 1996-os kormányhatározat után nyilvánvalóvá vált, amely lehetővé tette, hogy a Várkert Bazár megújulásába magánbefektetőt vonjanak be. Ötéves keresgélés után végre a kanadai Foundation Kft. vállalta volna a feladatot; ekkor került a képbe Bánáti Béla és Hartvig Lajos építészstúdiója, amely Ybl mutatós, de hasznosításra alkalmatlan rámpái mögé a telek egy részét kitöltő, földalatti beépítést tervezett. Az így létrejövő térnek a városképben csak üveg felülvilágítói jelentek volna meg – sokaknak azonban ez is túlzásnak bizonyult. A Foundation nem tudott végleges szerződést kötni a minisztériummal, ráadásul a terv ellen kifogásokat emelő I. kerület építési tilalmat rendelt el a területen, így a beruházás dugába dőlt. A Foundation jelenleg is folyó két pere mellett néhány éve kinyilvánította, hogy véletlenül sem kíván tovább részt venni a beruházásban. A Várbazár ügye egy elvesztegetett évtized után lényegében visszaért az origóhoz.
1961. augusztus 20-án, azaz ötven éve nyitotta meg kapuit a Budai Ifjúsági Park a Várkert Bazár épületében. Bár a fokozott igénybevétel kétségtelenül nem tett jót, az Ybl Miklós tervezte, 1879-es átadása óta funkcióját kereső épületegyüttesnek voltaképp az „Ifipark” néhány évtizede a fénykora.
A Magyar Építőművészet MEta projektjének ActiCity 2 pályázatában olyan városi helyszínekhez keresnek átalakító koncepciókat, melyek kisebb építészeti- vagy design beavatkozásokkal élhetőbbé tehetők.
A 19. század végi dinamikus városfejlődés egyik csúcspontja a Pestet és Budát összekötő, Erzsébet királynéról elnevezett szépséges lánchíd megszületése volt, a fővárosban negyedikként. Felépülése azonban a budai hídfőjétől északnyugatra fekvő, a Várhegy déli lejtői és a Gellérthegy között megkapaszkodó Tabán sorsát is befolyásolta. Később bontások és háborús pusztítás pecsételték meg végképp e regényes városrész történetét. A rombolás csúcspontja a mindössze 42 évig létezett büszke híd esztelen felrobbantása volt.
A Tabán és a Várkert rakpart 1895 körül
A régi időktől lakott és egyenletes beépítésű budai Duna-part sorsa felett nem őrködött szigorú városrendezési szándék. A pesti Duna-korzóról áttekintve a mai látvány, amely a 19. század végének arculatát nagyrészt megőrizte, meggyőz bennünket a túlparton építkezők akaratáról és jó ízléséről. Az egységesen formált, beépített partoldal felett azonban a Tabánnak ma már csak hűlt helye látszik. A földszintes, ritkábban emeletes házakat felváltó palotasor a Dunán méltóságosan átívelő egykori híd elkészülésével párhuzamosan nyerte el ma is látható formáját. Ám József nádor és kortársai álma, hogy e partszakasz a vele átellenben futóhoz hasonlóan zöldellő korzóvá váljon, sohasem vált valóra. Napjainkban a szépreményű parton a dús növényzet helyén, az aszfalttengeren villamos dübörög.
Június elején a Kortárs Építészeti Központ városi sétáinak egyike a budai Vár alatti Duna-partra vezette a résztvevőket. Bár a magas vízállás miatt a tavaly előkerült ciszternák látogatása elmaradt, az évtizedek óta üresen álló Várkert Bazár így is tartogatott élményeket – bár leginkább lehangolóakat.
A ma Várkert Bazár néven ismert épületegyüttes 1876-79 között épült fel Ybl Miklós tervei alapján. A kor legnépszerűbb építésze ennek köszönhetően kapta utóbb a megbízást a királyi palota átépítésére, amelyet azonban már nem fejezhetett be. A Várhegy keleti oldalát lezáró, szélesen elterpeszkedő rámpás építményt két oldalról a királyi testőrség és a szolgaszemélyzet számára készült lakóépületek fogták közre, míg az utcaszinti árkádok mögé eredetileg üzlethelyiségeket terveztek.
Cikkünk első részéhez kapcsolódva újabb hét plusz egy, kiemelt fontosságú budapesti projektet gyűjtöttünk össze, amelyek megoldásra várnak. A néhány napon belül megalakuló új kormány talán előrelépést hoz ezekben az ügyekben – legalábbis, a remények élnek. A bónusz beruházás az örök adu ász: a négyes metró, amelynek sorsában szintén változásokkal kecsegtet a következő négy év.
A Kossuth tér rendezése
Bár már 2008-ban döntés született a tér rendezéséről, melynek során az Országgyűlés Hivatala 1,2 milliárd forintból parkosítaná és körülkerítené a teret, a projekt végül nem indult be. A felszíni rendezésre kiírt pályázatot az s73 nyerte meg. A park alatt mélygarázs és látogatóközpont is épülne 3,6 milliárd forintért. Az eljárás körül kialakult vitát azzal zárták, hogy mivel a beruházás nemzetbiztonsági minősítést kap, elhagyható a nyílt pályáztatás. 2009-ben még úgy számoltak, hogy 2010 végére elkészülhet a felújítás, ám arra hivatkozva, hogy nem kapták meg a teljes körű dokumentációt, a kerület nem adta ki az építési engedélyt. Azzal is érveltek, hogy 2011-ben hazánk adja az EU soros elnökségét, és ehhez nem dukál egy feldúlt tér az Országház előtt. Kérdés, hogy mi lesz a térrel a kormányváltást követően. Új pályázat lesz, törlik a felújítást, vagy késéssel, de belevágnak?
Az április 17-i Műemléki Világnap keretében Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Pécsett kitüntetéseket adott át a műemlékes és régész-szakma jeleseinek. Kiosztották a leghányatottabb sorsú műemlékekért járó Citrom-díjakat is, többek közt az évek óta pusztuló Várkert Bazár tulajdonosa és az engedély nélkül lebontott kisterenyei körfűtőház kapcsán a MÁV is. A világnap alkalmából a hétvégén egyébként több mint 200 hazai műemlék ingyenesen látogatható.
