város-teampannon

Már évek óta azzal kezdjük az évvégi beszámolókat, hogy a válság miatt idén nehéz összeválogatni a legjobb házakat. Ez természetesen idén is aktuális, a szerkesztőség véleményét tükröző élmezőny azonban semmit sem mutat a nehéz helyzetből: remek és példamutató házakat találtunk, amelyekre még évek múlva is örömmel fogunk emlékezni. Az alábbi tízes lista rangsorolás nélküli - a cikk végén viszont lehet szavazni arról, olvasóink szerint melyik a legjobb. 

Füleky Pincészet, Bodrogkeresztúr (cikkünk)
Építészek: Félix Zsolt és Fialovszky Tamás (Építész Stúdió). Fotó: Erhardt Gyula.

Bombasztikus látványelemek helyett finom és okos megoldásokkal dolgozik a Füleky Borház új épülete. A helyszínen álló, teljesen átlagos, sátortetős lakóház vakolata alól évszázados kőfalak bukkantak elő – ezek jelentik az alapját az új épületnek, amelyre aszimmetrikus, kívülről kővel burkolt, belülről nyersbeton tető került. A belső terek puritán esztétikája egyrészt vállaltan trendi, másrészt remekül kifejezi az épület alapvetően ipari jellegét. Minden faluba kellene egy ilyen, akkor talán kevesebb lenne a mediterrán ház.

Budapest belvárosának a 70-es évekbeli metróépítések óta csaknem változatlan utcái-terei (sőt: főútvonalai) 35-40 év eltelte után egyre gyorsuló tempóban kívánják behozni a lemeradást, amely nemcsak a konkurens közép-európai városokhoz, de saját potenciáljukhoz képest is egyre szembetűnőbbé válik. Az egymás nyakára hágó projektek közül az első fecskének, a jól beazonosítható, ütős „Főutca”-névre hallgató közterületi rehabilitációnak a közepén maradt azonban egy fájó pont, ahol a közérdeknek álcázott közlekedésszervezési kérdések egyelőre derékba törték a fejlesztés lendületét. A Belvárost 2x3 sávban, kelet-nyugati irányban szétvágó, agglomerációs jelentőségű közúti csatornának továbbra is abszolút elsőbbsége van a Kecskeméti utca – Petőfi Sándor utcai helyi, városi jelentőségű vonallal szemben.

Jelenleg egyre hangosabb a sajtó a Ferenciek tere átépítésétől, de a hírekben a tények vágyakkal keverednek, a rövid- és hosszú távú intézkedések közötti fontos különbség elsikkad. Nézzük tehát meg, pontosan milyen műszaki, forgalomtechnikai és városépítészeti vonatkozásai vannak a tervezett beavatkozásnak, mindez mit kínál és milyen áron?

Van Budapesten egy tér, ami abszolút centrális elhelyezkedése ellenére évtizedek óta periféria. „Tér” helyett persze jogosabb lenne a „térség” kifejezést használni, hiszen a Március 15. térnek semmiféle olyan attribútuma nincsen, ami miatt városi térként működne, hiába terül el az Erzsébet-híd pesti lábánál. Nem szegélyezik nagy közönségforgalmú helyek, nem torkollanak bele nyüzsgő városi utcák, még az egyszál Váci utca is egy háztömbnyire húz el – a szó szoros értelmében – a háta mögött.

Ez egy lerakodóhely, félbetört szándékok, tervek és épületek depója, ahol minden véget ér, anélkül, hogy összekapcsolódna. A Ferenciek teréről nagy reményekkel induló Kígyó utcán egy hatalmas boltív után ki lehet esni az ürességbe, ahol a gyepbe süllyesztett mészkőcsíkok esetlegesen terjengő foltja a felfedezővel együtt töpreng, merre tovább. A Duna-korzó déli vége a közlekedéstervezés előírásai szerint sorvad el, az ideállított ivókút a korzó folytatásának hiányán nem segít, legfeljebb az egész megoldás kisszerűségét hangsúlyozza. Dél felől minden pesti rakpartok legfájóbbika, a Belgrád-rakpart csatlakozik a térhez, a valaha a nemzetközi hajókikötőhöz tartozó, mára kideríthetetlen státuszú, mindenesetre mozdíthatatlannak tűnő, dunai panorámás parkolólemezeivel. Halszálkában beálló turistabuszok homlokzatai, megfeketedett, vasbeton szerkezetű felüljáró egészítik ki a térberendezést.

Az elmúlt hetekben mindenki észrevehette, hogy valami készül a Deák téren: modern fényoszlopokra cserélték le a tér megviselt gömblámpáit. A háttérben ennél jóval komolyabb munka folyik: az Astoriától egészen a Gödörig átalakulna a városkép, többek közt új vertikális jellel a puritán Deák tér közepén, és nyírott fasorral a Városháza Fórum homlokzata előtt.

A négymilliárd forintba kerülő fejlesztés regionális operatív program keretében, uniós támogatással kezdődne meg 2013-ig. Csakúgy, mint a Roosevelt tér vagy a Március 15. tér átépítése, amelyeken a Deák térhez hasonlóan a Város-Teampannon építésziroda dolgozik. A műhely, amely a Belváros új főutcájának jelenleg is zajló, 2010 tavaszára elkészülő építését irányítja, a 2006-os Budapest Szíve pályázaton nyerte el a feladatot.