városépítészet

Hétmilliárd körül jár a Föld népessége. Merészebb becslések szerint ebben az évszázadban ez akár meg is duplázódhat; de a szelídebb előrejelzések szerint is 9 milliárd körül stabilizálódik majd néhány évtized múlva. A gyorsuló növekedésnek egyelőre semmi sem látszik útját állni, a lakható területek viszont ugyanakkorák maradnak – ami viszont azt jelenti, hogy gyökeresen újra kell gondolnunk, miként használjuk őket. Hogyan tehető otthonossá és élhetővé a bolygó ennyi ember számára? Az alábbiakban az építészek, várostervezők és designerek által kínált válaszokból szemezgetünk.

Hongkongi utca, emberekkel és hirdetésekkel tömve. Kép: Wikipédia

1800 óta a világ népességszáma meghétszereződött – miközben nem maradtak új, felfedezésre és benépesítésre váró területek. A gyors ütemű növekedést elsősorban az orvostudomány és a mezőgazdaság fejlődése tette lehetővé – az épített környezet azonban nem igazán tud lépést tartani ezzel. Bár a magasházak terén az elmúlt két évtized egy rakás új rekordot hozott, és hamarosan akár az egy kilométert is elérhetjük, ez inkább kivétel, mint valódi megoldás. A népességnövekedés rengeteg problémát vet fel, a tömegközlekedés biztosításától az emberi lakókörülményeken keresztül az alapvető infrastruktúráig.

Polyák Levente cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. Polyák Levente építész, urbanista, jelenleg a MOME és a BME oktatója. Több párizsi, New York-i, budapesti és pécsi önkormányzati és civil kezdeményezésben vállalt szerepet, a Kortárs Építészeti Központ alapítójaként pedig rendszeresen közreműködik építészeti-városépítészeti rendezvények szervezőjeként. A 2010-es London Festival of Architecture magyar-brit témájú, The Anatomy of a Street című kiállításának kurátora.

A Budapestre látogató külföldi néha úgy érezheti, mintha a főváros ellenállhatatlan centripetális erők szorításában szenvedne. A város központi kerületei mágnesként vonzzák magukhoz nem csak a város nappali, de éjszakai használóit is. A központ gravitációjának hatása különösen erős a város kulturális csomópontjai tekintetében: hol van az a felfedezőkedv, amellyel a New York-iak Williamsburg és Bushwick ipari épületekkel és a magasban futó autópályákkal szabdalt negyedeibe koncentrálják energiáikat, amellyel a londoniak a belvárostól távoli Hackney galériáiban keresik a legújabb művészetet, vagy amellyel a berliniek Kreuzberg színházait veszik célba esténként? 

Varga-Ötvös Béla cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. Varga-Ötvös Béla közgazdász, a Falu-Város-Régió című település- és területfejlesztési folyóirat korábbi felelős szerkesztője, az ÉrtékTérkép Gazdasági Tervező és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásával, önkormányzati- és környezetgazdálkodással, urbanisztikai kutatással foglalkozik. A cikk első része november 18-án jelent meg, Albertfalva lehetséges fejlesztéseiről.

Terület- és értékgazdálkodás a felszíni közlekedési forgalom megszüntetésére alapozva

Száz évvel ezelőtt a budapesti Belvárosnak az Astoriától az Erzsébet hídig, a híres Duna-korzóig terjedő területe Magyarország és Európa egyik legelegánsabb övezete volt. Ahogy az egy világváros történelmi központjának kellős közepéhez illik. Ma pedig? Kétszer három sávon tranzitforgalom araszol zajjal, porral, rossz levegővel. Nem lehet leállni, lekanyarodni. A helyzet akkor enyhül néhány másodpercre, ha az autók tilos jelzést kapnak.

Az OFL Architecture irodát szemmel láthatóan a gombák inspirálták, amikor megalkották meglehetősen egyedire sikeredett városfejlesztési elképzeléseiket. Az Enoki City neve is árulkodó: az enoki a keleti (kínai, japán) konyhában kedvelt, jellegzetes megjelenésű hosszúkás gombafaj neve.

Egyelőre csak Photoshoppal manipulált fényképeken – az ötlet David Yoon író, designer és saját szavai szerint „amatőr városbütykölő” fejéből pattant ki. A kreatív művész lefotózza a város utcáit, majd számítógépen megváltoztatja az arányokat.

A Föld napján különféle megmozdulások hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Ahhoz, hogy a Földünket ért káros folyamatok a jövőben megszüntethetők legyenek, többre van szükség látványos akcióknál. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) által, a mai napon nyilvánosságra hozott ajánlás azt az építészeti szabályozási, tervezési szempontrendszert mutatja be, ami ahhoz segít, hogy városaink élhetőbbek legyenek.

Ma ötven esztendeje, hogy Juscelino Kubitschek elnök mindössze négy évnyi építkezés után átadta Brazília új fővárosát. Az ünnepség egyértelműen elhamarkodott volt, hiszen az őserdő közepére tervezett metropoliszból még alig készült el valami, de Kubitschek mentségére szolgál, hogy épp közeledtek a választások. És bár ezeken a korrupcióval vádolt államfő vereséget szenvedett, legfőbb műve megőrizte emlékét, sőt: a világ egyetlen 20. században épült városaként lett 1987-ben a világörökség része.

"Úgy érzem, mintha egy másik bolygón lennék" - a kijelentés meggyőzően hangozhatott a világ első űrhajósa, az 1961-ben Brazíliavárosba érkező Jurij Gagarin szájából. De Brazíliaváros sosem volt egyértelmű sikertörténet. Bár épületei utánozhatatlan, egyedi hangulatot kölcsönöznek a városnak, az eredeti terület egyes részei még ma is beépítetlenek, a város építése idején a környéken létrejött munkástelepeket viszont nem sikerült felszámolni, és helyükön ma meglehetősen rendezetlen alvárosközpontok működnek. A Lúcio Costa által megálmodott hatalmas lakóegységek, az ún. „szuperkvadrák” megépült egységei jól működnek, de olyan ellentét feszül köztük és a környező nyomornegyedek között, hogy a helyiek csak „fantáziasziget”, „ilha de fantasia” néven emlegetik őket. A legfontosabb épületek tervező, máig meggyőződéses kommunista Oscar Niemeyer, aki idős kora miatt a jubileumi ünnepségeken sem tud részt venni, egy interjúban elkeseredetten kommentálta: hajdani álma ma a kommersz, jellegtelen kereskedelmi épületek gyűrűjében fuldoklik.

1,92 milliárd forint összköltségű fejlesztés valósul meg jövő tavaszra Szentendrén. Megújul a Főtér és környéke, átalakul a Dumtsa Jenő és a Malom utca, valamint a Bogdányi utca egy része és a Bükkös-patak egy szakasza. Átalakítják a Tourinform irodát és megépül a kistérségben egyedülálló értékeket képviselő Művészetmalom hiányzó szárnya. A beruházáshoz 900 millió forint európai uniós támogatást nyert a szentendrei önkormányzat.

A történelmi városszövetbe való foghíjbeépítés az egyik legnehezebb feladat, amivel építész találkozhat. Megválaszolandó alapkérdés, hogy az új épület vajon belesimuljon-e az eleve adott környezetbe, vagy esetleg élesen szembehelyezkedjen azzal? Ha pedig megszületett a döntés, még számos kötöttséget, előírást figyelembe kell vennie az építésznek. A KÉK csütörtöki konferenciája ezt a bonyolult és izgalmas kérdést járta körül.

Száz évvel ezelőtt. 1910. január 28-án Párizsnál nyolc és fél méter magasan tetőzött a Szajna, 1658 óta nem látott magasságban. A nagyváros életét saját modernitása bénította meg. A víz szabadon áradt a több mint 1200 km hosszú csatornarendszerben, ami helyet adott a telefonhálózatnak, az ivóvízhálózatnak és az elektromos vezetékek rendszerének is. Az urbanizáció hatására befedett, megszüntetett csatornák, Szajna-mellékágak, patakok újra életre keltek és a folyóparttól több kilométerre is áradások, beszakadt utak, elárasztott pincék jelezték a régi medervonalakat.

Párizs persze sohasem volt híján az áradásoknak: a VI. század óta hatvanöt nagyobb áradást tartanak számon a krónikások. A párizsi nép pedig az 1856-ban épített de l’Alma híd négy hatméteres magas katonafiguráján mérte a folyó állását. (A négy szoborból az 1974-es felújítást követően csak egy maradt meg.) Az 1910-est megelőző utolsó nagy áradás 1876 márciusában történt, ekkkor a folyó 6,5 méteren tetőzött. A vízvédelmi rendszert is ehhez az árvízhez mérték, amit aztán szinte pontosan két méterrel múlt felül a száz évvel ezelőtti árvíz. Az 1909-es év nyarának esőzései és a téli havazások felduzzasztották a folyókat, elárasztották a földeket. Aztán 1910. január 18-ától Európa szerte erős esőzések kezdődtek, aminek hatására a Szajna Párizsnál 10 napig maradt 6,5 méter felett.