városfejlesztés

A Széchenyi István tér, amelyet a budapestiek néhány hónappal ezelőttig Roosevelt tér néven ismertek, egyszerre emblematikus és neuralgikus pontja a fővárosnak. A műemlékekkel és szállodákkal zsúfolt környék Pest egyik legfontosabb köztere, a gyalogosok számára mégis alig hozzáférhető; jelenlegi állapotában nem több forgalmi csomópontnál. Miklós Csonti, a kanadai University of Waterloo egyetem magyar származású, végzős diákja nagyszerű diplomamunkában dolgozta fel a tér történetét, és különleges megoldást kínál a jövőre is. Hullámzó nádas és vízparti piac a Lánchíd lábánál? Miért is ne?

Csonti Miklós koncepciója a Széchenyi tér átalakítására, madártávlati látványterv

Csonti Miklós Tisza-parti gyerek, mint ezt a dolgozat bevezetőjében maga is büszkén említi: 1983-ban a vajdasági Zentán született. Családja a polgárháború elől menekült 1991-ben Svédországba, majd 1993-ban Kanadába költöztek. Miklós 2003-ban az ontariói Waterloo egyetemén kezdte meg építészeti tanulmányait, a képzési sajátosságokból eredően minden négy hónap egyetemi időszak után négy hónapot egy-egy építészirodában töltve. Így dolgozhatott többek közt a Kohn Pedersen Fox New York-i, az Arquitectonica miami és párizsi, vagy a Diamond Schmitt Architects torontói irodájában. A neves műhelyekben szerzett tapasztalatok mellett Rómában is töltött egy szemesztert, harmadévesként, 2006-ban pedig Budapestre is eljutott, ahol négy hónapot a Műegyetemen tanult. Ekkor kezdett el érdeklődni a város és a folyó kapcsolata iránt. 2009-ben egy évnyi munka után, amelyből tanulmányait finanszírozta, beiratkozott a mesterképzésre, majd 2010-ben újabb négy hónapra visszatért Budapestre. Ez a négy hónap kutatással telt, de barátnőjével egy kéthetes folyómenti bringautat is vállaltak, hogy lássák a Dunát „működés” közben. Diplomamunkáját 2012 áprilisában védte meg; azóta Torontóba költözött.

Jóváhagyta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 1-es és 3-as villamosok felújítására, illetve az 1-es villamos Rákóczi hídon történő átvezetésére vonatkozó projektjét az Európai Bizottság – a hírt ma adta hírül a BKK. A döntés nyomán véglegessé vált, hogy a BKK által benyújtott 41 milliárd forint összértékű projekt megkapja a 94%-os intenzitású uniós támogatást. A munkák 2013-ban indulhatnak az 1-es villamos Óbuda és Puskás Ferenc Stadion közötti szakaszának megújításával, ahol részben füvesített pályát alakítanak ki.

A százhalombattai Hild János konferencián a Magyar Urbanisztikai Társaság a Köztér-megújítási Nívódíjon kívül egy másik kitüntetést is átadott szerda este a Városháza előtt. Az immár 33. alkalommal átadott Települési Hild János-díjat idén a XIII. kerület és Mosonmagyaróvár önkormányzata nyerte el azért, mert a céltudatos, fenntartható, integrált és stratégiai településfejlesztés terén kimagasló eredményeket értek el. A Magyar Urbanisztikai Társaság díját olyan település önkormányzata nyerheti el, amely a céltudatos, fenntartható, integrált és stratégiai településfejlesztés terén kimagasló eredményeket ért el. 

Sok dolgot el lehet mondani az IKEÁ-ról, de egy biztos: a svéd vállalat 1943-as alapítása óta emberek millióinak változtatta meg a lakóterét. Most azonban túllépnének a lapraszerelt bútorokon. Az IKEA 11 hektárnyi területet vásárolt Kelet-Londonban, nem messze az olimpiai negyedtől, ahol önálló városnegyed építésébe kezd.

Az IKEA tervezett városnegyede az előtérben, a háttérben az olimpiai negyed

Amsterdam Iconic Pedestrian Bridge Competition. Ezen a néven futott a tavaly meghirdetésre kerülő pályázat, melynek célja egy olyan ikonikus híd tervezése, mely kizárólag gyalogos és biciklis forgalomra támaszkodva egy élhetőbb, fenntartható város jövőképének kialakításában nyújt segítséget.

Az Amsterdam Iconic Pedestrian Bridge Competition győztes pályázata (Nicolas Montesano, Victor Vila és Boris Hoppek).

A jövő héten már tudni fogjuk, nem csak sejteni, hogyan néz ki a Kossuth tér két év múlva. Eddig szórványos információk láttak napvilágot a tér átalakításával kapcsolatban, miután a beruházás (látszólag) olyan szupertitkos, mintha nem is látogatóközpont, hanem a TEK új bázisa épülne a téren. A kiválasztott, köztiszteletben álló tervezőiroda, valamint a 2007-es pályázat nyertesének bevonása pozitív fejlemény, de nem feledteti az eddigi eseményeket és azt, hogy továbbra sem tudni: ki és milyen alapon hozza a döntéseket az ország legfontosabb teréről.

A S73 pályázatnyertes koncepciója 2007-ből a Kossuth tér átépítésére

Azt, hogy miért rossz a Kossuth tér ma, a legfényesebben egy londoni látogatás mutatja meg Parlamentünk brit pédaképénél. A Westminster-palotába az épület mellé rejtett biztonsági központon keresztül juthatunk be, legrégebbi termében, a hatszáz éves Westminster-csarnokban szabadon lehet sétálni, de benézhetünk a parlament mindkét házának ülésére, és természetesen van étterem és ajándékbolt is – sőt, a brit állampolgárok számára egyes, a turisták elől elzárt területeket is megnyitnak. A budapesti Kossuth téren viszont ma is a szabadtéri ácsorgás jelenti az évi többszázezer látogatónak kínált legtartalmasabb időtöltést. Tíz éve van tapintható szándék arra, hogy ez megváltozzék, de az utóbbi időkig a 2007-es pályázaton és az azt követő értelmetlen politikai huzavonán kívül semmi sem történt. Az elmúlt időszakban viszont felgyorsultak az események. A Steindl Imre Program először 2011 végén bukkant fel a hírekben – pár hónapon belül pedig erre hivatkozva már el is tűnt a tér egyik szobra, több tucat fával egyetemben.

Új várost keres közös projektének helyszínéül a Guggenheim Alapítvány és a BMW. A New York-ban debütált városi labor, amelyről részletesen beszámoltunk, május 24-én nyitott volna meg új helyszínén, ám a vonakodó helyi hivatali szervek és baloldali politikai támadások miatt ezt lefújták. A labor a tervek szerint hat év alatt kilenc várost jár meg, de így már a másodikkal gondok akadtak.

A 2013-2020-as uniós ciklusban várhatóan megnyílnak az uniós pénzcsapok a közösségi közlekedést fejlesztő beruházások előtt. Erre készülve számos magyar nagyváros dédelgeti komoly multimodális csomópontok létrehozásának tervét, számolva az agglomerációban élők igényeinek kiszolgálásával, a változó közlekedési és bevásárlási szokásokkal. A vasúti- és buszpályaudvar egymás mellé telepítése persze nem a spanyolviasz, az újdonság az így létrejövő komplexumok funkcionális felturbózásában rejlik, hogy a többnyire lepattant közlekedési átszállóhelyek helyett élhető, sokak számára célpontként funkcionáló komplexumok jöjjenek létre. Ennek fényében 2020-ig több magyar város, illetve budapesti kerület kaphat új városközpontot. Megnéztük, ki mit és hol tervez.

Budapest-Kelenföld

A négyes metró végállomása, a Kelenföldi pályaudvar és az itteni távolsági és helyi buszpályaudvar optimális helyszín egy multimodális csomópont kialakításához, ráadásul a vasút túloldalán ott az M1-M=7 autópályák bevezető szakasza. Sajnos a metróállomás tervezésénél ezt a lehetőséget nem vették figyelembe, ez a kialakítani tervezett multimodális csomópont tervezőinek komoly gondokat okozott – legalábbis ezt mondta a munkában résztvevő Zoboki Gábor a tervtanács előtt, idén január elején. Pár évvel ezelőtt még ötletpályázatot írtak ki a Kelenföldi pályaudvar és térségének fejlesztésére, azzal, hogy az első ütem akár 2010-re megvalósulhat. Ehhez képest azóta semmi sem történt, így a terület egy részének birtokosa, a Futureal vette kezébe a dolgokat, és a Zoboki-iroda segítségével lerakott egy fejlesztési koncepciót. A magáncég bevásárlóközpontot tervez a kialakulatlan városközpontba, ehhez kapcsolódóan pedig részt vállalna az intermodális csomópont létrehozásában. A munkában a kerület és a MÁV is szerepet vállalt, a tervtanács pedig támogatta a tervet, a nem sokkal korábban hatályba lépett „plázatörvény” dacára. A fejlesztéshez mindenképp tisztázandó a Kelenföldi pályaudvar jövője, beleértve ebbe a műemlék épületet is.

Január 19-ig lehet nevezni a kétévente megrendezett rangos megmérettetésre: a hat európai intézmény által létrehozott European Prize for Urban Public Space célja a városi közterek regenerálásának, fejlesztésének segítése. A díjat szponzoráló intézmények sorában többek között ott találjuk a barcelonai Kortárs Kulturális Központot, a frankfurti Építészeti Múzeumot vagy a rotterdami Holland Építészeti Intézetet. 

November 24-én átadták Bécsben a modernizált és jelentősen kibővített Westbahnhofot, a magyarok számára is ismerős Mariahilfer Straße kapuját. A beruházás több szempontból is példás: az osztrák államvasutak, az ÖBB ingatlancége és Bécs városa együttműködve, három év alatt úgy építette fel a méretes, multifunkcionális komplexumot, hogy közben nem kellett leállítani a közlekedést a pályaudvaron.

A bécsi Nyugatiból lett Bahnhofcity Wien West megőrizte pályaudvar eredeti épületét és funkcióját, mellette viszont számos új funkcióval gyarapodott. A beruházás egyébként az ÖBB 2001 óta tartó, hárommilliárd eurós összköltségű vasútmodernizációs programjának része, amely Ausztria száz legforgalmasabb vasútállomását érinti. A Westbahnhof felújítására összesen 200 millió eurót fordítottak, előbb azonban az ÖBB Immobilien Bécs városával közösen nemzetközi pályázatot írt ki a tervezésre. Ezt a német Neumann + Steiner építésziroda nyerte meg (az iroda azóta felbomlott, Eric Steiner saját nevén, Heinz Neumann pedig Neumann & Partner néven folytatja a praxist).