városfigyelő

Minden, amit a tetőkről tudni érdemes: a műemléki fedés szabályai és titkai, interaktív térkép Európa elmúlt hatezer évének tetőiről, a portugál azulejos története, Zsolnay-kerámiák metamorfózisa… Mindez és még több a Városfigyelő új számában, a Felülnézetben.

Június közepén Budapesten Fenntartható város – válaszok a jövő kérdéseire címmel rendezett konferenciát a Siemens Magyarország, amelyen bemutatták az Európai Zöld Város Mutató, azaz European Green City Index vizsgálatait is. A 30 európai városra kiterjedő felmérést a Siemens az Economist Intelligence Unittal együttműködve végezte; annak során 30 szempont alapján 30 ország 1-1 városát (a politikailag vagy gazdaságilag legjelentősebb településeket) rangsorolták; Budapest a 17. helyet érte el a mezőnyben.

Az élhető városok listáinak különféle összeállítása nagy hagyományokra tekint vissza; ezek közül is kiemelhetjük a Mercer Quality of Living Survey (Életminőség-felmérés) és a The Economist World's Most Livable Cities (A világ legélhetőbb városai) elnevezésű gyűjtését, amelyek évente rangsorolják a világ nagyvárosait. Ezek a vizsgálatok, amellett, hogy széles körű médiafigyelmet is kivívnak maguknak, több szempontból is fontosak: a nagy multinacionális cégek például felhasználják őket, amikor eldöntik, hol nyissák meg irodáikat, fiókintézményeiket. Az European Green City Index speciális szempont, a környezetre gyakorolt hatás alapján vizsgálja a településeket, széles kritériumrendszert felállítva a környezetvédelmi szabályozástól a szennyvízkezelésen és vízfogyasztáson át az üvegházgázok kibocsátásig.

Brit és magyar szakemberek részvételével rendezi első közös workshopját a Városfigyelő.hu és az Ember a Városban Alapítvány, a British Council támogatásával 2011. március 31-én és április 1-én a Lánchíd 19 Design Hotelben. Az előadók közt szerepel Kerekes György, a Fővárosi Önkormányzat Városépítési Főosztály vezetője, a Trafalgar Square-en zajló Fourth Plinth projektért felelős Justine Simons, vagy a Corvin Sétány 3K köztéri beruházást bemutató Radványi Gábor, a Futureal főépítésze. A workshopon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Karácsonykor még a legelvetemültebb számítógép geek is kibújik a monitor mögül, hogy a való világban vásároljon. Ünnepi hangulat vagy tömegnyomor, találkozások vagy hiábavaló keresgélés, mindenki az utcán keres ajándékot, ötletet, életérzést. A vásárlás helyei újra fontos közösségi események színtereivé válnak. Négy budapesti vásárt néztünk meg a reprezentatív tértől az alternatív és helyi piacokig. Kerestük a leginkább autentikus budapesti piacot - megjártuk az Ecserit, a WAMP-ot, és az újpesti karácsonyi vásárt, utolsó állomásként pedig most a Vörösmarty térre látogatunk.

A sógoroknál több a giccs, a budapesti Belvárosban 1999 óta megrendezett vásárban szebb áruk kaphatók, vélik a sokat látott vásárlók. Reneszánsz fuvolától a tilinkóig, forralt bortól a csülkös-kolbászos vásári csemegéig, kovácsoltvas tárgyakig, saját ízlésünk szerint összeállított képeslapig terjed a kínálat. "Szédelegnek, fáznak, jönnek-mennek, sietnek" - ráadásul kevesebbet is költenek a vásárlók, mint tavaly: így fest az összbenyomás a standok túloldaláról.

Karácsonykor még a legelvetemültebb számítógép geek is kibújik a monitor mögül, hogy a való világban vásároljon. Ünnepi hangulat vagy tömegnyomor, találkozások vagy hiábavaló keresgélés, mindenki az utcán keres ajándékot, ötletet, életérzést. A vásárlás helyei újra fontos közösségi események színtereivé válnak. Négy budapesti vásárt néztünk meg a reprezentatív tértől az alternatív és helyi piacokig. Kerestük a leginkább autentikus budapesti piacot - megjártuk az Ecserit, a WAMP-ot, most pedig az újpesti karácsonyi vásárra látogatunk.

Budapest kerületei egymás után térnek magukhoz téli álmukból, újítják meg a főtereket, szerveznek koncerteket, vásárokat, rendezvényeket. A kerületi identitás erősítése a polgármesterek egyik legfőbb vágya. Egy magára valamit is adó polgármester együtt ünnepel az árusokkal, hallgatja a néppel a koncerteket. Így van ez Újpesten is, ahol a családi programok és a helyi árusok kerültek a fókuszba, és még a gyerekek is puncsot isznak.

Karácsonykor még a legelvetemültebb számítógép geek is kibújik a monitor mögül, hogy a való világban vásároljon. Ünnepi hangulat vagy tömegnyomor, találkozások vagy hiábavaló keresgélés, mindenki az utcán keres ajándékot, ötletet, életérzést. A vásárlás helyei újra fontos közösségi események színtereivé válnak. Négy budapesti vásárt jártunk körbe a reprezentatív tértől az alternatív és helyi piacokig. Kerestük a leginkább autentikus budapesti piacot - az Ecseri után másodjára a WAMP-on jártunk.

Láng Annamária személyes vallomása a WAMP-ról, amiben elbeszélget kedvenc karkötőjének készítőjével és a textilékszerek nyomába ered. A WAMP igazi női, nőies piac: a mütyűrök, táskák, ékszerek, ételek, mind a nőies életstílus követei és így nem csoda, hogy mind az árusok, kézművesek, mind a vásárlók is nagyrészt hölgyek.

A legtöbb városban az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet fordítottak a karácsonyi vásárok arculatára, vizuális megjelenésére. Ennek köszönhetően a közterületekről nagyrészt eltűntek az egyáltalán nem esztétikus piaci sátrak, amelyek kicsit sem fokozták az ünnepi hangulatot.

A sátorponyvát felváltották a deszkából ácsolt házikók, amelyekben a kürtöskalácstól kezdve a kézműves termékekig mindent árusítanak szerte a városban. Végigjártuk azokat a forgalmas budapesti tereket, ahol az adventi időszakban gombamód elszaporodtak az ilyen faházak. Vannak üdítő változások és nemzetközi színvonalú karácsonyi vásárok, de akadnak olyan helyek is, ahol van még mit csiszolni - erről adunk most körképet a galériában.

Karácsonykor még a legelvetemültebb számítógép geek is kibújik a monitor mögül, hogy a való világban vásároljon. Ünnepi hangulat vagy tömegnyomor, találkozások vagy hiábavaló keresgélés, mindenki az utcán keres ajándékot, ötletet, életérzést. A vásárlás helyei újra fontos közösségi események színtereivé válnak. Négy budapesti vásárt jártunk körbe a reprezentatív tértől az alternatív és helyi piacokig. Kerestük a leginkább autentikus budapesti piacot.

A karácsony az év legjobban várt ünnepe - ugyanakkor ez az is, amely a leginkább elüzletiesedett, amelyhez a legtöbb turisztikai program kapcsolható. Azt tudjuk, itthon mindez hogyan zajlik – de mi történik karácsonykor a világ nagyvárosaiban? Két, a karácsonnyal sikeresen gazdálkodó város, Bécs és New York működését elemezzük.

Karácsony New Yorkban: Jegesmedve égőkből a Natural History Museum előtt. Kép © Wally Gobetz, flickr.com

A karácsonyi hangulat erőteljes megjelenítéséhez olyan globálisan ismert motívumokra van szükség, mint a karácsonyfa, a gyertyák, a Mikulás vagy az angyalok. Ezek felkészítenek minket a közelgő ünnepre, és hisszük vagy sem, pozitív hatással vannak ránk. Ezt használja ki Bécs is és New York is, de egyáltalán nem egyformán.

Mintha a karácsony az évről-évre megszokássá vált tradíció, hagyomány ünnepe lenne, míg a megújítást, a megújulást kisajátította volna magának az Újév. Pedig ahogy a díszek, égők változnak a karácsonyfán, vagy a kirakatok karácsonyi berendezése változik, úgy lehet évről évre a város utcáit is új fényekbe, meglepőnek tűnő megvilágításba helyezni.

Legalábbis a szomszédos Bécsben már összejött. Persze senki sem gondolja komolyan, hogy a Graben a városképpel lassan eggyé váló kristálycsillárjait le lehetne váltani, de a város 39 bevásárlóutcája és tere évről-évre egyre formabontóbb díszkivilágítást kap, köszönhetően a fiatal designerek újító kedvének, a város szervezőkészségének és az üzlettulajdonosok nagyvonalúságának.