A holland Nijmegen város rehabilitációs programjának legfontosabb projektjét a 24h stúdió tervezte meg: az új, tizenkét emeletes lakóépület organikus formáival és áramló, áttört teraszaival látványos, kortárs szoborként Hatert városrész központja lesz.
Jó példaként, önerőből indította el a Suppré-Neopaint csapata a TűzfalRehab köztéri festészeti projektet idén áprilisban, a Király és a Kazinczy utca sarkán álló hatalmas romos tűzfal felújításával, amit teljesen ingyen, hat nap alatt festettek ki. Abban bíztak, hogy a látványos és hamar népszerűvé vált kezdeményezéssel felhívhatják a döntéshozók figyelmét is a belváros frekventált pontjain omladozó tűzfalak elhanyagolt állapotára, és a további felújításokhoz megnyerhetik az önkormányzatok támogatását. Azóta azonban kiderült: hiába minden utánajárás és igyekezet, a szervezők nem hogy segítséget nem kapnak, a végeláthatatlan engedélyeztetési eljárások és a papírmunka gyakorlatilag lehetetlenné teszik a köztéri festést. A hétvégén a Király utca - Design utca klaszter közbenjárásával, a Királyi vásár keretében a csapat felújíthatott volna egy újabb tűzfalat, de a projektet végül az utolsó pillanatban lefújták - sajnos úgy tűnik: a hivatalok által felállított falakon még a Neopaint sem tud javítani.
A kül- és beltéri épület-építményfestések iránti igény jellemzően nem a közszférában, hanem a nyugati cégek magyarországi terjeszkedésével jelent meg; az önkormányzatok a mai napig nem igazán ismerték fel ennek jelentőségét. Jó példa erre a panelrehabilitáció: az elmúlt években panelépületeik százait szigetelték és színezték újra, de elenyészően kevésről lehet azt mondani, hogy az új arculat a városképet is pozitív irány mozdította elő (ld. pl. Színekkel újul meg a Havanna című cikkünket). Pedig ezekhez az összegekhez hasonló nagyságrendűt évtizedeken belül nem lehet majd előteremteni. Karakán főépítészek, előrelátó önkormányzatok hiányában egyelőre a civilek kilincselnek azért, hogy saját pénzükön megvalósíthassák ötleteiket – és nem ritkán hiába.
Nemcsak a világ legszennyezettebb levegőjű városa, de gyorsabban süllyed, mint Velence; számos sebből vérzik, és többször felmerült már, hogy teljes lakosságát új városba kell átköltöztetni. A világ egyik legnagyobb metropolisza, Mexikóváros jövője nem tűnik túl rózsásnak. Egy frissen napvilágot látott terv azonban igencsak pozitív irányba billentheti a mérleg nyelvét: Iñaki Echeverria mexikói építész egy gigantikus városi park kialakítására tett javaslatot, amely, ha megépülne,több mint 14 000 hektáros alapterületével a New York-i Central Parknál 41-szer nagyobb területet foglalna el.
Az uniós támogatásoknak köszönhetően számos hazai település kap lehetőséget köztereinek megújítására. Nem marad ki a sorból Kőszeg sem, ahol több mint 600 milliós összértékben zajlik a beruházás, amelynek keretében megújulnak a belváros közterei. A beavatkozás legfontosabb célja olyan „élő terek” létrehozása, amely helyi lakosokat és a turistákat egyaránt kiszolgálja. A projekttel párhuzamosan zajlik a Jurisics vár közel 950 milliós értékű rekonstrukciója is, amelynek keretében látogatóbarát, interaktív kiállítások megrendezésére alkalmas tereket hoznak létre, funkcionálisan és műszaki szempontból is korszerűsítik a létesítményt.
„Kőszeg kitörési pontja a turizmus lehet” véli Rimányi Krisztina projektvezető. „Ehhez azonban elengedhetetlen feltétel egy vonzó városkép kialakítása, ennek jegyében zajlanak a beruházások.” A hangsúly ennek köszönhetően a történeti értékek megőrzésére került. A belvárosi közterek megújításának fő célja a korábban felújított Fő tér tehermentesítése, a belváros életének megélénkítése, míg a Vár rekonstrukciójával azt szeretné elérni a város, hogy legyen egy „turisztikai vezérterméke”, azaz olyan kulcsfontosságú létesítménye, amely önmagában is képes a turisták városba vonzására.
822 házszám, 15 km-es hosszúság, öt átszelt kerület – Budapest leghosszabb útja, az Üllői út számokban. Aki végigmegy rajta, valóságos város-keresztmetszetben gyönyörködhet: Kálvin téri indulásánál városi bérházak és emeletes közintézmények, a Nagyvárad tértől lazább beépítés, lakótelepek, a Határ úttól régi, földszintes kispesti házak váltakozva az „alvárosközpontokkal”, lakótelepekkel, szolgáltató és ipari létesítményekkel, a városhatár felé pedig már családi házas övezet. Szinte nincs olyan beépítési forma, amellyel ne találkozhatnánk a nyílegyenes sugárút mentén.
Főleg a külső, XIX-XVIII. kerületekre jellemző, hogy a mostani állapotok sokszor kaotikus, rendezetlen képet mutatnak. Másfél éve indult az a program, amelynek során a REevolutio Consulting településfejlesztési és urbanisztikai tanácsadó cég a XVIII. kerületi önkormányzattal együttműködve végez vizsgálatokat, igényfeltáró munkát az Üllői út revitalizácójával kapcsolatban. Ennek során született meg egy olyan szakmai tanácsadó anyag, amely megalapozhatja a későbbi fejlesztéseket és kiindulópontja lehet egy alulról jövő igényekre alapozott megújításnak. A vizsgálódások keretében emellett a fiatal urbanisták és kreatívan gondolkozó tervezők számára építészeti ötletpályázatot is hirdettek, amelynek eredményhirdetését az építész- és urbanista szakemberek jelenlétében kedden tartották a XVIII. kerületi városházán.
November 24-én nemzetközi konferenciát rendez a BME Urbanisztika Tanszéke és a Városépítészetért alapítvány a Központi épületben. Az ingyenes, angol nyelvű rendezvény előadói között szerepel például Beleznay Éva volt budapesti főépítész, Alföldi György, a józsefvárosi rehabilitáció központi alakja, Erő Zoltán, a 4-es metrót generáltervező Palatium Stúdió vezetője, valamint párizsi, pozsonyi, ciprusi és bukaresti szakemberek.
Akárcsak Budapestnek, a borsodi megyeszékhelynek is van egy hegye, amely a város közepén emelkedik. A miskolci Avas hegy területének újrarendezését régóta sürgetik, az elhanyagolt, kihasználatlan és nemegyszer veszélyes terület ugyanis hatalmas lehetőségek rejt. Úgy tűnik, most van esély a fejlesztések megvalósulására, mivel a miskolci közgyűlés idén tavasszal jóváhagyta az ezzel kapcsolatos elképzeléseket.
A terület megújulása a Miskolci Integrált Városfejlesztési Stratégia második ütemének részét képezné. Ennek jegyében jönne létre az Avas-tetőn a kilátó közelében egy Szabadidőpark, amelynek közbeszerzési pályázaton kiválasztott tervezői Hefelle Karolina, Nagy Árpád (Ybl Tervező Kft.) és Nemes Zoltán (Vár-kert Kft.).
Külföldi szakemberek járták a VIII. kerület legmélyét, a Magdolna-negyedet. Omladozó házak, az utcán a munkaügyi központ vagy éppen az Üdvhadsereg kirendeltsége előtt csoportosuló rászorulók, idejüket az utcán múlató családok - lapunk tudósítója is tanulmányozhatta a helyi állapotokat, amint némi bolyongás után csatlakozhatott a hétköznap délelőtt megrendezett terepbejáráshoz.
A Habitat for Humanity civil szervezet négynapos nemzetközi tréningjének résztvevői a „Fenntartható Élet” elnevezésű programmal ismerkedtek Budapesten, amelyhez a szervezők szerint tökéletes példa volt a negyedben folyó városrehabilitációs program.
Honnan és hová tart Budapest belső területeinek rehabilitációja, illetve kiemelten VIII-IX. kerületben? Mit lehet és mit érdemes tenni, hogyan történik ez tőlünk nyugatabbra? Erő Zoltán építész ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozó előadása nyitja meg a VIII.-IX. kerület rehabilitációjával foglalkozó, a IX. kerület egyik ipari műemlékében, a loft irodaházként is hasznosított Hungária Malom Udvarban, a Malom Kávézóban megrendezésre kerülő építészeti kerekasztal beszélgetést.
Átadták a megújult balatonfüredi belváros második ütemét: elkészült a Jókai Mór Emlékmúzeum, a Városi Múzeum és Látogatóközpont, és mostantól látogatható a Vaszary-villa. Füred 1,9 milliárd forintot költött a reformkori belváros rehabilitációjának erre a fázisára.
