A közelmúltban írtunk a Központi Tervtanács előtt bemutatott vasúti épületek terveiről és a Nemzeti Építészeti Tanács állásfoglalásáról, amely a vasúti fejlesztések építészeti minőségére, illetve az eddig bemutatott tervek kapcsán annak hiányára hívja fel a figyelmet. A tét komoly: ilyen léptékű, a városképet is befolyásoló közlekedési beruházásokra nem lesz egyhamar mód Magyarországon. A felvetésekről az egyik legnagyobb hazai infrastruktúra-fejlesztés, a budapesti 4-es metró állomásainak generál-tervezőit, a PALATIUM Stúdió Kft. építészeit, Erő Zoltánt és Csapó Balázst kérdeztük.

Atelier Albert Wimmer - Atelier Ernst Hoffmann - Theo Hotz Architekten und Planer: A bécsi főpályaudvar terve
hg.hu: A 4-es metró tervezése kapcsán több helyszínen, a Keleti és a Kelenföldi pályaudvarnál is találkoztatok vasúti fejlesztésekkel. Mennyire kapcsolódhattak össze a fejlesztési projektek?
Erő Zoltán: A Keleti pályaudvar és a Baross tér térségére 2000-ben készítettünk fejlesztési javaslatokat, városi léptékű terveket, amelyekben különös figyelemmel igyekeztünk javítani a nagyvasút - elsősorban az elővárosi vasutak - és a városi tömegközlekedés kapcsolatát. Sajnos az itt megfogalmazott legfőbb javaslatot - elővárosi vasútvonalak új, felszín alatti végállomása a 2-es metró új kijáratának közelében - nem sikerült sem a MÁV, sem a 4-es metró fejlesztési terveibe integrálni. Eredményesebbnek bizonyult a Kelenföldi pályaudvar kapcsán 2005-ben, már a 4-es metró állomástervezőiként megfogalmazott javaslatunk, ami a vasutak és a metróállomás között közvetlen kapcsolatot hozott létre.