walter gropius

Számos épülettípus lehet jutalomfeladat egy építésznek – és bármilyen meglepő, az autótervezés is olyan műfaj, amelyben a jelek szerint szívesen kipróbálják magukat a szakma jeles képviselői. Szinte alig akad az építészettörténet nagyjai között, akit ne ihletett volna meg ez a terület; persze más kérdés, hogy mekkora siker övezte a műfaji kiruccanást. A szalvétára vetett vázlatoktól a legyártott modellekig igen széles a skála. Az biztos, hogy ezek a modellek – nem meglepő módon – formáikat tekintve mindig karakteresre sikeredtek. Ebből a szempontból sokszor megelőzték korukat, és formai megoldásaik gyakran jó néhány évtizeddel későbbi típusokon köszönnek vissza. Az már persze más kérdés, hogy mennyire lettek működőképesek?

Az építészek az automobil megjelenése után hamar felismerték, hogy olyan tárgyról van szó, amely megváltoztatja az emberek életét. Idővel pedig az autó mint designtárgy is egyre fontosabb lett. Egyes tervezők a hétköznapi élet kellékeként igazították formáit az általuk tervezett házakhoz, míg mások magát az autót tekintették négy kerékre helyezett, mozgó otthonnak. Néhány koncepciót, például Zaha Hadid Z-Carját, vagy a Norman Foster tervezte buszt a hg-n is bemutattuk. A következőkben további példákat emeltünk ki a designtörténet homályából, hogy megtudhassuk, milyen sikerekkel járt e műfajközi kiruccanás.

Walter Gropius Fagus-gyárát mindig is a modern építészet legfontosabb emlékei között tartották számon. Most, száz évvel az építkezés kezdete után, az alsó-szászországi Alfeldben álló kaptafagyárat az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Folyik a hajdani Michael Reese Hospital épületeinek bontása Chicagóban, annak ellenére, hogy a helyükre még nincs is konkrét terv – a város ugyanis eredetileg a 2016-os olimpia sportolói falvát szánta ide, de a játékokat Rio rendezheti. A helyi örökségvédők harca lassan kilátástalanná válik: bár a kórházi komplexum Illinois állam egyetlen épületcsoportja, amely a világhírű építész és a Bauhaus alapítója, Walter Gropius keze nyomát magán viseli, pusztulása immár megállíthatatlannak tűnik.

Programok sokaságát hozta az idei, a Bauhaus alapításának 90. évfordulója alkalmából rendezett emlékév. Na nem nálunk: Magyarországon alig néhány, javarészt független rendezvény hívta fel a figyelmet a 20. század legjelentősebb építészeti- és formatervezési műhelyének jubileumára – még Amerigo Tot is nagyobb figyelmet kapott, hogy Haydnról ne is beszéljünk. Nem így Németországban vagy az Egyesült Államokban: a New York-i Museum of Modern Art falai között jelenleg is látható a berlini Martin-Gropius-Bau épületéből átköltözött Bauhaus 1919-1933: A modernitás műhelyei című kiállítás; ebben a témában az első 1938 óta a patinás intézményben.

Cikkünk képeit is erről a tárlatról válogattuk, ahol több mint négyszáz tárgy idézi fel a Bauhaus forradalmi teremtő erejét. Az iskola hatásának terjesztésében kétségtelenül szerepet játszott, hogy miután a nácik 1933-ban bezárták, közép- és kelet-európai tanárainak, diákjainak jelentős része (így Breuer Marcell, Moholy-Nagy László, Ludwig Mies van der Rohe, Walter Gropius) az Egyesült Államokba menekült. Az sem tagadható le azonban, hogy a németországi évek a korai modern fénykorát jelentik, a funkcionalista szemlélet később utánozhatatlan fantáziájáról téve tanúságot.

Annak ellenére, hogy nem Chicago nyerte a 2016-os olimpia megrendezéséért folyó versenyt, továbbá az elképzelés világszerte kiváltotta az építésztársadalom tiltakozását, megkezdték a chicagói Michael Reese kórház épületegyüttesének bontását, amelynek helyére az olimpiával kapcsolatos elképzelések szerint az atléták faluja került volna. Az 1881-ben alapított kórházegyüttes 29 épülete között nyolc olyan is található, amelyek tervezésében részt vett a Bauhaus iskola alapítója, Walter Gropius, aki Németországból kivándorolva élete második felében az Egyesült Államokban élt és dolgozott. A neki tulajdonítható nyolc épület közül csupán egy kapott ideiglenes védelmet: az 1950-es Singer Pavilon, amely a városvezetés szerint „potenciális alanya lehet a fejlesztéseknek”.

A chicagói városvezetés olyannyira elkötelezett a Michael Reese Hospital épületegyüttesének bontása mellett, hogy az állami örökségvédő szervezetek feladták a harcot. Pedig az 1881-ben alapított kórház területén több, a Bauhaus-t alapító neves Walter Gropius közreműködésével tervezett építmény található, amely áldozatul esne a bontásnak. A város a 2016-os olimpiai játékok atlétafaluját építtetné fel a területen.

2009. május 20-án, szerdán 18 órakor nyílik a Margit körúti HAP Galériában nyílik a XX. század meghatározó magyar mestere, a száz éve született Preisich Gábor emlékkiállítása. Számos, a modern építészet formajegyeit mutató villa és bérház mellett olyan meghatározó épületek kötődnek Preisich nevéhez, mint a parlamenti irodaház (Fehér Ház) vagy a Dózsa György úti MÉMOSZ-székház.

1919. március 21-én nyitotta meg kapuit ünnepélyesen a weimari Bauhaus, amely vidéki képzőből a 20. századot leginkább meghatározó formatervezési és építészeti iskolává nőtte ki magát. A mind elméletével, mind gyakorlatával forradalminak számító iskola segített Németországnak kilábalni a háború utáni depresszióból, és új irányt adott a művészetnek. A Bauhaus ma hívószó az építészetben, a régiségkereskedésben, az iparművészetben, de még az ingatlanpiacon is.

Bár mindössze tizennégy esztendeig működött, a Bauhaus óriási hatással volt a két világháború közötti Németországra, ahol ma kivételes tisztelet övezi. Az iskola második, dessaui otthona több mint tíz éve a világörökség része, és tavaly ezt a címet kapta hat, a két világháború között épült berlini lakótelep is, amelyek a stílus nyomait viselik. A 90. évfordulón, 2009-ben ünnepségek és programok sorozata emlékezik meg az iskola eredményeiről és nagyjairól német földön. Kevésbé köztudott, de nekünk, magyaroknak is lenne mire büszkének lennünk: számos hazánkfia játszott meghatározó szerepet a Bauhaus történetében.