weichinger károly

Ha valamelyik, hát az első kerület nincs híján műemlékeknek. A maga 3,4 négyzetkilométerével Buda legkisebbjének számító kerület több mint 200 műemlékkel büszkélkedhet. Ott van mindjárt a Vár, ahol találunk Árpád-kori falmaradványt, középkori és reneszánsz részletekkel összeépült lakóházat, barokk palotát, klasszicista nyomdaépületet, historizáló látványosságot. A Várhegy Duna felőli oldala pedig a Víziváros, ahol szintén sűrűn vannak a műemlék-táblák – gondoljunk csak a Batthyány térre, a Fő utca templomaira, a Király fürdőre vagy a rakpart palotáira.

Ám ha azt hinnénk, itt vége a sornak, tévedünk: a Vár másik oldalán, a Naphegy dombján is van mire rácsodálkozni – itt ráadásul kevésbé egyértelmű a helyzet: bájos, de korántsem felülmúlhatatlan villák, romantikus hangulatú utcák rejtik a következő védett épületeket.

Bár idén, főként Pécs EKF-címének köszönhetően reflektorfénybe kerülnek a Dél-Dunántúl színház- és moziépületei, sorsukat továbbra is a napjainkra jellemző pénztelenség határozza meg. A régió két meghatározó kulturális központjában, Pécsett és Kaposváron találunk pozitív és derűlátásra kevésbé okot adó példát is, és komoly változásokkal találkoztunk az Észak-Baranya központjának számító, de az elmúlt években hanyatlásnak indult Komlón is.

Kaposvár: a mozi megújul, a színház roskadozik

Ha az önkormányzatok és fenntartók általános forráshiányát mégis sikerül betoldozni, akkor szigorú műemlékvédelmi előírások figyelembevételével lehet csak elkezdeni a rekonstrukciós munkákat, felújításokat. Szerencsés példája ennek a kaposvári egykori Szivárvány mozi. A központi helyen, a városháza mellett álló épület 1928-ban a kaposvári Lamping József építőmester tervei alapján készült; kora, valamint az ókori építészetet idéző elemek és díszítmények okán inkább az art deco stílushoz köthető.