A világ legkisebb felhőkarcolója lehet az újjáépülő World Trade Center 3 tornyából. A fejlesztő Larry Silverstein ugyanis bejelentette, hogy ha záros határidőn belül nem talál legalább egy komoly bérlőt az irodaépületbe, akkor a jelenlegi, hétemeletes magasságnál befejezi az építkezést. Márpedig ezidáig nem talált.
Két napja még 2012 új épületei közé ígértük, de ma már biztosnak tűnik, hogy nem nyílik meg idén a 2001. szeptember 11-i terrortámadás emlékmúzeuma New York-ban. A késés oka egy több százmillió dolláros vita a múzeumot működtető alapítvány és a Ground Zero fejlesztését felügyelő Port Authority of New York and New Jersey között.
Valószínűleg nem lesz tartható a World Trade Center helyén, a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás emlékmúzeumának jövő szeptemberre tervezett megnyitója – tudta meg a Wall Street Journal. Megbízható forrásokra hivatkozva a lap azt írja: a New York és New Yersey kormányzói által felügyelt, az építkezéseket irányító Port Authority, valamint a város polgármestere, Michael Bloomberg elnökölte múzeumi alapítvány között komoly nézeteltérések vannak arról, hogy az építkezés több mint százmilliós pluszköltségét mégis kinek kellene állnia.
A terrortámadás tizedik évfordulóján mutatták be azt a rövidfilmet, amelyet a New York-i Piranha kreatív ügynökség készített a Silverstein Properties megbízásából, bemutatva a World Trade Center jelenét és jövőjét. A film érdekes elegye a helyszínen forgatott, illetve a számítógéppel módosított képsoroknak.
Az új World Trade Center
Tízévnyi, minden mozzanatában a nyilvánosság előtt zajló tervezés, késhegyig menő koncepciós viták és sztárépítészek seregének közreműködése után lassan formát ölt, hogyan is fog majd kinézni az újjászületett Világkereskedelmi Központ a New York-i Alsó-Manhattan szívében. A terrortámadás egy évtizedes évfordulójára átadják a helyszín egyik spirituális középpontját, a 9/11 Emlékhelyet. A megemlékezés helyszínét övező építmények közül egy irodatorony már elkészült, a többi létesítmény építése pedig folyamatban van.
A tervek érdekek és ellenérdekek, indulatok és érzelmek, a város és az üzleti szféra, az áldozatok hozzátartozói és az építészvilág törekvéseinek viharában csiszolódtak – az eredmény megítélése pedig éppoly sokféle, mint a keletkezési folyamat mozgatórugói.
2011. szeptember 11-én az ikertornyok egyszer s mindenkorra az értelmetlen pusztítás jelképeiként égtek be az emberiség kollektív tudatába. Arra szinte már alig emlékszik valaki, hogy a World Trade Center már felépülte idején szimbolikus szerepet kapott, és még kevésbé közismert, hogy a tervezőt, aki a sors különös fintorának köszönhetően két épülete elpusztulásával írta be magát a történelemkönyvekbe, és sokat merített a közel-keleti építészet hagyományaiból, a merénylő Oszáma bin Láden akár ismerhette is.
A két torony békaperspektívából. Fotó: wYnand!, flickr.com
1966. március 21. A Port Authority megkezdi 15 háztömb és 164 épület, az úgynevezett „Radio Row” bontását, valamint öt utca felszámolását Manhattanben. Helyükön egyetlen „megatömb” épül, World Trade Center néven, benne a világ legmagasabb ikertornyaival. A világkereskedelmi központ ötlete még 1946-ban született, és előtte csak egyetlen, hasonló méretű beruházás zajlott New York-ban: a Rockefeller Centeré. A Rockefeller-testvérek, a New York állam kormányzójaként szolgáló Nelson és a Chase Manhattan Bank vezérigazgatójaként dolgozó David vitték keresztül a hatvanas évek első felében, hogy a megálmodott kereskedelmi központ, amely újrapozicionálja a Nagy Almát a globális üzleti térképen, a város szívében, Alsó-Manhattanben épüljön fel. A beruházást finoman szólva is kritikus hangok kísérték, elsősorban az akkor újdonságnak számító tudományág, az urbanisztika szakértői részéről. Sokan úgy vélték, hogy a fejlesztés beigazolja Jane Jacobs 1961-ben megjelent könyvében, a világhírűvé vált „The Death and Life of Great American Cities”-ben megfogalmazott állításait, amelyek szerint az alacsony jövedelműek által lakott, értéktelen beépítésű területek ingatlanpiaci szempontok alapján történő fejlesztése (azaz eldózerolása és beépítése) jobb esetben csak a város másik részére transzportálja a problémákat, rosszabb esetben viszont működő, értékes társadalmi szövetek elpusztításával jár együtt.
A Squared Design Lab elkészítette a terrortámadásban 2001. szeptember 11-én lerombolt New York-i World Trade Center tornyok helyére tervezett emlékmű animációs látványtervét. A videón is látható, hogy a Michael Arad és Peter Walker által tervezett emlékmű-komplexum központi elemei a felhőkarcolók helyén kialakított, a föld szintje alá süllyesztett szökőkutak lesznek. A parkot három hét múlva, a támadás 10. évfordulóján nyitják majd meg.
Új épülettel helyettesítené a New York-i World Financial Center tulajdonosa a komplexumhoz tartozó télikertet. A kezdeményezés azonban heves ellenállásba ütközik a városban: a Ground Zero közvetlen szomszédságában található építményt ugyanis az elsők közt állították helyre a 2001-es terrortámadás után, az egykor a World Trade Center 2-es számú tornyához vezető belső lépcsője pedig mára szinte zarándokhellyé vált.
Évtizedekre visszamenőleg is New York egyik legkomolyabb építészeti vitáját generálta a World Trade Center egykori helyétől mindüssze két háztömbre tervezett iszlám kulturális központ és mecset terve. Az eddigi egyetlen, zavaros látványterv helyett most újat készített a helyi SOMA Architects, jóllehet, a tervezéssel hivatalosan nem is őket bízták meg.
Hatmillió dollárnyi készpénzt ajánlott fel a közismert amerikai ingatlanbefektető, Donald Trump a World Trade Center egykori helyszínétől két háztömbnyire tervezett mecset és iszlám közösségi ház egyik tulajdonosának. Trump a vásárlást azzal a kikötéssel ajánlotta fel, hogy a Ground Zerótól hét háztömbnyi távolságon belül nem épül mecset.
