zoboki-demeter építésziroda

A Kőbánya városközpontjától néhány utcányira nyíló, végeláthatalan középkori pincerendszerbe bejutni ma még kevesek kiváltsága. Az önkormányzat azonban azon dolgozik, hogy néhány éven belül ez legyen Budapest egyik új alközpontja; a 120 milliárdosra becsült fejlesztésről jelenleg a brit ingatlanszakma egyik nagyágyújával tárgyalnak. A területen Fecske Károly, a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. igazgatója kalauzolt bennünket.

A mai X. kerület terméskövének kitermelésére IV. Béla király adott bányajogot. Az azóta kibányászott több millió köbméternyi könnyen faragható mészkőből épült fel Budapest épületeinek nagy része, a kövek után pedig üres terek maradtak a föld alatt: egy több mint húsz kilométer hosszú, 6-7 méter magas és ugyanilyen széles tárókból álló pincerendszer. A 19. századtól, a bányászat felhagyásával párhuzamosan ezt a szinte feltérképezhetetlen földalatti világot számos módon próbálták hasznosítani. Az új fénykor arra az időszakra tehető, amikor a felszínen, az alakuló kőbányai városközponttól pár méterre felépült a Dreher-sörgyár. Bár az 1800-as évek közepén már érleltek sört a pincékben, a lehetőséget a gyár zseniális alapítója, Dreher Antal kamatoztatta igazán, és a komló csíráztatására használva a tárókat megalapozta cégének legfőbb jövedelmi forrását. De folyt itt pezsgőgyártás, sőt, a második világháború alatt a 282 táró egy részében Messerschmitt-repülőgépeket szereltek össze – amíg a szövetségesek fel nem fedezték azt.

Lezárult a Városháza és környezete fejlesztésére kiírt építészeti tervpályázat. A második fordulóba jutott tizennyolc pályázónak az egykori Károly körúti bazársor és a mai városházi parkoló helyére olyan modern városközpontot kellett terveznie, amely egyesíti a kulturális, közösségi és önkormányzati funkciókat is. A fontos belvárosi épületegyüttes a holland Erick van Egeraat budapesti irodájának tervei alapján születhet újjá. A világszerte ismert holland építész olyan műhelyeket megelőzve győzedelmeskedett, mint a Közraktárak átépítését tervező Oosterhuis-Lénárd, a Westendről is híres Finta Stúdió vagy a Művészetek Palotáját építő Zoboki-Demeter és Társaik.

Az 1990 óta Budapesten is irodát működtető Egeraat első nagy visszhangot kiváltott budapesti munkája az ING Andrássy úti irodaházának "üvegbálnás" átépítése volt. Világhírre budapesti munkái közül a holland biztosítótársaság Dózsa György úti székháza tett szert, amely többek közt az építész életművét bemutató könyv címlapjára is felkerült. Budapesti irodája tervezett lakóparkot is Telki határában, s legutóbb a Deák Ferenc utca egyik épületét tervezték át, amelyet idén Pro Architectura díjjal jutalmazott a szakma. Egeraat 1984-ben diplomázott a delfti egyetem építészkarán, majd többedmagával megalapította a Mecanoo építészirodát. Innen kilépve 1995-ben hozta létre saját műhelyét, amely mára 140 alkalmazottat foglalkoztat Londonban, Moszkvában, Prágában, Budapesten és Rotterdamban.