A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem két hallgatója, Bozsik Tamás formatervező és Mónus Kata textiltervező közös pályamunkájukkal, a Crossropes-polccal indultak a minden évben megrendezett svéd Green Furniture versenyen. A versenyre olyan bútorral vagy világítótesttel van lehetőség jelentkezni, amelyek tükrözik a környezettudatos gondolkodást, anyaghasználatukban természetesek és esetleg újrahasznosíthatók.
Újrahasznosítani menő. A tévhitekkel ellentétben azonban nem csak a szelektív hulladékgyűjtő konténerek oldalán található matricák szerint meghatározott anyagok újrahasznosíthatók, hanem akár az otthonról, irodából, iskolákból leselejtezett, kevésbé menő régi bútorgarnitúrák is: a brit DODO LAB az ősrégi iskolabútorzat romos darabjaiból varázsolt új, a történetüket tartalmazó QR-kóddal ellátott székeket, íróasztalokat és egyéb kiegészítőket.
Évek óta népszerű téma a zöld lakhatás – régóta jósol környezeti katasztrófát a sajtó és számos szakértő. Ennek elkerülése érdekében a zöld gondolkodás és -design újabb csodája készült el nemrégiben: a Sunia Homes cég Dél-Kaliforniában felépült lakóépülete ötvözi a környezettudatosságot és a költségtakarékosságot.
Az IKEA bútoráruházlánc bejelentette, hogy a tároláshoz és szállításhoz szükséges szokásos fa raklapok helyett idén januártól könnyű, kartonból készült raklapokat használnak majd. A változást a vásárlók valószínűleg észre sem fogják venni, de a cég számításai szerint a csere legalább 140 millió euróval csökkenti majd a szállítási költségeket, azaz a szállítás során keletkező károsanyag-kibocsátást és így az IKEA ökológiai lábnyomát is.
Hannoverben egy diákszálláson a fürdőkből nyert szürke vizet használják fel a WC-k öblítésére, így takarékoskodnak a drága ivóvízzel.
Víztakarékosság, az üzemeltetési költségek csökkentése, környezetet védelme – ezt ígérik a Hansgrohe szürkevíz-újrahasznosító berendezései.
Az idei Londoni Design Hét Slow Tech kiállításán tíz tervezőt kértek fel arra, hogy olyan tárgyakat alkossanak, melyek a saját "digitális függőségünkre" reflektálnak, és figyelmünket a természet és a személyes, közvetlen emberi kapcsolatok felé irányítják. A kiállítás egyfajta elvonókúraként működött, a látogatók kiszámolhatták például, hogy naponta mennyi időt töltenek a monitorok előtt a facebook-ot böngészve, és erre a kiállításra alkotta meg Samuel Wilkinson Biome Terrarium című munkáját.
Az indiai Management Development Institute két diákja: Shubhi Gupta és Prateek Goel gondolt egyet és benevezett a Schneider Electric nemzetközi Go Green in the City versenyére. Bár ez szabad fordításban „Válts zöldre a városban” lenne, ők szó szerint értelmezték a „Go” (járj) felszólítást. The Green walk Journey (Zöld Utazás) nevet viselő pályamunkájukban egy olyan berendezést fejlesztettek ki, mely sétálás közben a papucsokra nehezedő mechanikai nyomást elektromos energiává alakítja át.
Szakmai fórumok folyamatosan számolnak be az építészet területén születő, tudományos fantasztikumba illő újdonságokról, amelyek a jövő építészetében szerepet kapnak majd. Már most is épülnek passzívházak, amelyekben hosszú távon megtérül a befektetett és az üzemeltetésre fordított energia, sőt az úgynevezett aktív házaknál az energiaegyenleg akár pozitív tartományba is felkúszhat. A high-tech újdonságok mellett azonban hasznos belátnunk a tradicionális anyagok, mindenekelőtt a fa felhasználásának előnyeit, amely sokoldalú és számos előnye mellett tudatos erdőgazdálkodással újratermelhető. Az ENSZ 2011-et az Erdők Évének nyilvánította, mert egyre nyilvánvalóbb a fa ökológiai, társadalmi és gazdasági jelentősége.
A Hello Wood Fesztivál második napján a fiatal építészekből és designerekből álló közönség előtt az ökologikus anyagok fontosságáról a Jaf Holz Kft. projektvezetője, Mayr Eszter és Pápay Balázs építésztervezők tartottak előadást. A 2010 nyarán megrendezett első Wood Fesztivál óta a cég számos projekt támogatásával szabályszerű kampányt indított a faépítészet széles körű népszerűsítésére, többek között a június végén a Duna Tanösvény részeként átadott budapesti Stég, vagy Szőke Gábor Miklós hatméteres trónszéke a Lakástrenden.
Manapság már nálunk is nagy divat lett az otthonról való munkavégzés, külföldön viszont a munkavállalók igen jelentős része így „jár” be dolgozni. Nem csoda, hiszen sokkal kényelmesebb, hogy nem kell minden nap hivatalosan felöltözni, a forgalomban idegeskedni, egész nap ugyanabban a székben ülni vagy a főnök figyelő tekintetét lesni.
Úgy tűnik, igen. A Splinter Bike, azaz "Forgács Bringa" névre keresztelt terepbicikli a maga nemében egyedülálló alkotás, teljes mértékben fából készült, egy darabkája sincs gumiból vagy fémből. A kerékpár egy angol mesterember, Michael Thompson műve, aki a ragasztótól és a festéktől eltekintve kizárólag különböző típusú keményfa-fajokat használt az utolsó kis darabkához is, csapágyakhoz, tengelyekhez, és minden más alkatrészhez.
