zsolnay kulturális negyed

Nemcsak hazai viszonyok között volt egyedülálló léptékű feladat, de egész Közép-Európában is az a pécsi EKF 2010 legnagyobb szabású projektje, a Zsolnay Kulturális Negyed létrehozása. A Zsolnay és Pécs neve elválaszthatatlanul összeforrott, a gyárnegyed mégis méltatlanul elhanyagolt állapotban aludta Csipkerózsika-álmát. A rehabilitációnak köszönhetően azonban nemcsak megújultak az itt álló épületek, amelyek között számos műemlék található, hanem megtalálhatják helyüket a 21. században is, így a negyed újra bekapcsolódhat a város vérkeringésébe. 

A terület alapvetően négy tematikus részre tagolódik: a Míves, az Alkotó, a Családi és az Egyetemi Negyed foglalja magába az idetelepülő funkciókat. A tervezőket, az MCXVI Építészműterem munkatársait nemzetközi nyílt tervpályázaton választották ki. Csaba Katalin, Herczeg László és Pintér Tamás János felelős tervezőként vitték végig az alkotófolyamatot, a pályázati eredmény kihirdetése után, a további tervek elkészítésére a feladat nagysága miatt 12 tervezőcsapat alakult. A Zsolnay Fesztivál beharangozója kapcsán tartott bejáráson a hg is ott volt, most pedig a tervezőket faggattuk az egyedülálló projekt részleteiről.

Valószínűleg Barbie-baba keze is jócskán benne van abban, hogy ma milyen asszociációkat idéz fel bennünk a rózsaszín árnyalat, és talán a legritkább esetben jutnak elsőként eszünkbe pink porcelánok. Az idén elkészült pécsi Zsolnay Kulturális Negyed első – és várhatóan állandó - december 21-én megnyitott kiállításán most mégis olyan, 1880-tól több évtizeden át gyártott mindennapos használatra szánt tárgyakban gyönyörködhetünk, amelyeket végtelen gazdag árnyalataiban borít be ez a különleges színű máz. 

Winkler Barnabás építész kitartó gyűjtőszenvedélyének hála, a gyár klasszikus korszakának rózsaszín mázas tárgyait egy több mint ezer darabos páratlan gyűjteményben láthatjuk együtt. A boldogságérzetünkhöz kötődő színnel/mázzal bevont tárgytömeg atlantiszi mélységbe süllyedt nyugodt, derűs világba vezet vissza bennünket. Zsolnay tárgyai a jó ízlés határain belül tesznek eleget a „kellemes látvány” követelményeinek. Színhasználata bizonyos szempontból ellent is mond mindannak, amit a rózsaszín kultúrtörténetéről tudunk.

Lassan elkészül a pécsi Zsolnay-gyár nagyobbik felén az új kulturális negyed – miközben az évszázados manufaktúra is tovább működik, a terület keleti részén álló újabb épületekben. A Zsolnay-márka megújulásának záloga lehet, hogy az új helyen az építészeti kerámia „gyártóbázisa”, a pirogránit-üzem színvonalasabb körülmények között működhet. Felújított eszközök, korszerű új présgép, biztonságosabb munkakörülmények a garanciái annak, hogy a gyár tradíciói új életre keljenek. A Zsolnay manapság a nemes hagyományokat figyelembe vevő, ám napjaink építészetéhez, esztétikai-technikai igényeihez illeszkedő, innovatív építészeti kerámia születésén munkálkodik. Péterné Marosi Katalinnal, a gyár vezérigazgatójával beszélgettünk.

Talán nem meglepő, hogy a századforduló építési lázában valódi virágkorát élő Zsolnaynak ma sok munkát adnak az épületfelújítások. Annál inkább az, hogy ezek jó része a határokon túlról zajlik. „A régi zsolnays épületek közül befejeződött a Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett, figyelemre méltó építészeti megoldásokat felmutató szabadkai zsinagóga felújítása. A kelet világát megidéző épületet színes mázas Zsolnay-cserép burkolja, és homlokzatán a terrakotta elemek is gyárunkban készültek” – részletezi a vezérigazgató. Megújulásra vár a szabadkaiaknak oly kedves, újabb keletű eozinos mázas szökőkút is a Városháza előtt. A Zsolnay másik jelentős közelmúltbeli projektje Szerbiában a belgrádi Moszkva Hotel szecessziós épületének felújítása, ahol a homlokzat zöld mázas kerámiái dicsérik a gyár szakértelmét.

Vitaest, kiállítás és konferencia járja körbe Pécsen a Zsolnay-gyár és a világhírű, de évtizedek óta csak vegetáló kerámia jelenét és jövőjét.

Kampányt indítottak Pécsen a Művészetek és Irodalom Házának megszüntetése ellen; a hírek szerint ugyanis a város kulturális intézményeinek egy helyre, a Zsolnay-negyedbe költöztetése ugyanis a legendás kulturális központot is érintené. A civil közösség tiltakozó felhívásához az EKF Falon lehet csatlakozni; Patartics Zorán felhívása alább olvasható.

A pécsi Zsolnay-gyár épületegyüttese a sikeres magyar ipar történetének, de a magyar képző- és iparművészetnek is fontos és patinás helyszíne. A történetének legjelentősebb átalakulásán átmenő területen a Európa 2010-es Kulturális Fővárosának egyik kulcsprojektje, a Zsolnay Kulturális Negyed születésébe pillanthattunk be a napokban.

A pécsi Zsolnay-mauzóleum az 1900-as évek elején készített archív felvételen

A 2010-2011 során szakaszosan elkészülő terület kisebbik része új szerepet kap: egyetemi kampusz lesz, nagyobbik részén pedig olyan kulturális negyed formálódik, amelybe továbbra is illeszkedniük kell a védett és ipartörténetileg fontos építményeknek. A felújítás-átépítés alatti épületek értékét tovább növeli az, hogy legtöbbjüket korabeli Zsolnay-termékek díszítik. Az itt gyártott építészeti kerámiaelemeket, csempéket, míves plasztikai alkotásokat magukhoz a gyárépületekhez is felhasználták, így a gyár nemcsak termelőüzem, hanem „bemutatóterem” is volt. Északi kapuján belépve ezért érezhetjük magunkat egy pillanatra a budapesti millenniumi földalatti megállócsarnokában, de az északi raktárépületen a gyár nagyszabású bécsi munkájának, az Equitable biztosítópalota csarnokának díszfülkéi és burkolócsempéi is láthatók.

Eredményesnek nyilvánította a városi közgyűlés a pályázatot, így új tulajdonoshoz kerülhet a Pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 49%-os, kisebbségi részvénycsomagja és 2 darab szavazatelsőbbségi részvénye. Az egyetlen ajánlatot a Manufaktúra-Befektető Kft. tette, amely Jászai Gellért, az SCD Group Zrt. elnökének és többségi tulajdonosának érdekeltsége.