zugló

Az év egyik legizgalmasabb kortárs művészeti produkciójának ígérkezik az Art on Lake – Művészet a Tavon című, május 22-én nyíló kiállítás a Városligeti Csónakázótavon. A Szépművészeti Múzeum szervezésében megvalósuló tárlaton 14 uniós ország 25 neves alkotójának nagyrészt erre az alkalomra készült szobraival találkozhat a nagyközönség több mint 3 hónapon át a különleges helyszínen. A három éves szervezőmunka eredményeképpen létrejövő kortárs képzőművészeti kiállítás az Európai Unió magyar soros elnökségének egyik legfontosabb és leglátványosabb hazai kulturális eseménye.

Egyre kevesebben emlékezhetnek rá, hogy a messze földön híres Budapesti Nemzetközi Vásár valamikor a Városligetben csábította a vásárlókat és a látogatókat. Azt pedig még kevesebben tudhatják, hogy az egykori BNV egy állandó és két, a maga idejében ideiglenesnek készült pavilonja ma is megvan, igaz, mind kicsit átalakítva. Az utóbbiak egyikét akár meg is csodálhatjuk a Városligetben, hisz eredeti helyén áll, a retró életérzés igazi szentélyeként; a másikért viszont egészen Balatonboglárig kell elzarándokolni.

A BNV városligeti fénykora

A magyar vásárok története a 19. századi Országos Kiállításokig vezethető vissza. Lényegük a hazai és a nemzetközi ipar, kereskedelem legfrissebb eredményeinek bemutatása volt a nagyközönség számára. Egy-egy vásár nemcsak vásárlók szerzésére, de gyümölcsöző együttműködések kialakítására is megfelelő terep volt. Az 1896 óta a Városligetben rendezett Budapesti Nemzetközi Vásár első fénykorát a két világháború között élte, 1945 után azonban nem maradt ép pavilonja. 1946-ban ezért a Fővárosi Állatkert megürült állatházaiban rendezték az első vásárt, amely ugyan ’47-től visszaköltözött a Ligetbe, de (talán Rákosi személyes ellenszenve miatt) 1950-55 között teljesen elmaradt. Változást a Kádár-rendszer hozott, amely a vásárokat kiváló terepnek tekintette saját legitimációjához és a polgárok vágyainak kielégítéséhez. Az 1958-as brüsszeli EXPO hallatlan magyar sikere után a BNV története is új vágányra került.

Első hallásra egy meglévő épület átalakítása irodaházzá nem hangzik túl izgalmasnak, a TIBA Építész Stúdió által jegyzett épületbővítés azonban megérdemli a figyelmet. A Gervay utcai villát 1926-27-ben emelték, később azonban átalakították, így részben már elvesztette eredeti karakterét. Most egy számítástechnikai cég, a LEAD System Hungary főhadiszállása lesz, akik egyrészt bővíteni szerették volna a rendelkezésükre álló teret, másrészt az építészet nyelvén is szerették volna kifejezni a vállalkozás dinamikus karakterét.

Ennek értelmében egyszerre volt cél a régi villa arculatának megőrzése és a friss, kortárs jellegű építészeti jegyek megteremtése. Az építésziroda válasza a kihívásra meglehetősen karakteresre sikeredett: a szinte műemlékszerűen helyreállított régi épületre „felkúszó” új tömeg egészen biztosan erős reakciókat vált majd ki, szeretni vagy gyűlölni lehet, közömbösnek maradni iránta azonban egészen biztosan nem sikerül. A lassan befejezéséhez közeledő tervezési és építési folyamatról Matúz Melindát, az építésztervezők egyikét faggattuk.

Nagy lakossági érdeklődés kísérte a Zuglóban lezajlott Panelfórumot. A hg.hu rendezvényén önkormányzati vezetők és építőipari szakemberek tartottak előadásokat a városképet nagyban befolyásoló homlokzati színekről és mintákról, valamint a panelfelújítás lehetőségeiről.

„Minden ötödik zuglói panellakásban lakik – mondta el a rendezvényt megnyitó zuglói polgármester, Weinek Leonárd, s hozzátette: eddig közel kilencezer lakás esett át az energiatakarékosságot célzó felújításon, összesen mintegy egymilliárd forintos beruházással”. A több mint százezres lakosú kerület tehát igencsak érintett a kérdésben, így nagy érdeklődés kísérte Krikovszky Péter főépítész prezentációját a zuglói panelépületek történetéről és jelenéről. A főépítész más kerületekben és külföldön megvalósult felújítások példáin keresztül szemléltette a városképet jelentősen meghatározó homlokzatok változatos kialakításának lehetőségeit.

Interaktív lakossági fórumon tájékozódhatnak a zuglói panellakások tulajdonosai az energiatakarékos épület-felújításról március 17-én, 17 órától a zuglói házasságkötő teremben. Az esemény lényege, hogy a rövid szakértői előadások után a lakóknak módjuk van kérdezni, így első kézből informálódhatnak a panelépületek gazdaságos rehabilitációjáról.

A zuglói eseményt a kerület polgármestere, Weinek Leonárd nyitja meg, majd Krikovszky Péter kerületi főépítész tart egy érdekes előadást a panelházak homlokzati kialakításának lehetőségeiről. Külföldi példákon keresztül mutatja be, hogyan lehet másképp gondolkodni a felújított homlokzatokról, és hogyan lehet extra lakótereket nyerni különleges megoldásokkal. Az előadást Bokor István, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója folytatja, aki összegzi a kerületben eddig sikeresen felújított épületek tapasztalatait.

2009 első negyedévében elkezdődhet a XIV. kerület legnagyobb, jelenleg 200 millió euróra becsült értékű beruházásának kivitelezése.  A beruházó lengyel Echo Investment és a tervező MOFO-BH Stúdió bemutatta a Bosnyák tér-Csömöri út-Rákospatak utca-Mosztár utca által határolt területen épülő 65 ezer négyzetméteres, közterekkel és irodaparkkal kiegészülő MUNDO bevásárló- és szórakoztató központ legújabb látványterveit.  A részben zöld homlokzatú, teljesen átjárható komplexum passzázsával és főbejárat előtti terével kapcsolatot teremt a Bosnyák téri templommal, valamint a zuglói önkormányzat tervezett fejlesztéseivel, a villamosremízből kialakítandó kulturális központtal és az irodaházak mögött építendő sportcentrummal. A MUNDO-t 2010 első negyedévében tervezik átadni a lakosságnak.