Az ország első klímairodája március 17-én a gödöllői székhelyű Szent István Egyetemen nyílik. Ez lesz az első karbonsemleges egyetemi helyiség is egyben: az energia leghatékonyabb és minimális mértékű felhasználásán túl az iroda maradék CO2-terhelését is kiváltják helyi kibocsátás csökkentő projektekkel. Az Országos Klímairoda Hálózat mintairodájának kialakítása is egyedülálló.

Az iroda célja, hogy a felsőoktatásban tanulók szaktudásuk mellett a fenntarthatóság és a klímavédelem ismereteivel is felvértezve hagyják el az iskolát. A British Council 2008 áprilisában indított klímavédelmi programjának kilencfős magyar csapata egy év alatt hozta tető alá az első klímairodát. A tavaly kiválasztott klímanagykövetek, akik között biológus hallgató, jogász és designer is van, tenni szeretnének a klímaváltozás ellen. A programban, amelynek védnöke dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, a fiatalok maguk találják ki, hogy a helyi adottságok alapján milyen projektet szeretnének megvalósítani. Március elején jelent meg a Brit Nagykövetség támogatásával Karbonképregény című tájékoztató kiadványuk is, elindították a program weboldalát és blogolnak is a program haladásáról.

Az iroda kialakításában is különleges, a legújabb környezettudatos technológiákat építették be. Az olyan apró részletekre is figyeltek, hogy a padló vízbázisú ragasztóanyaggal készüljön, a világításhoz csak energiatakarékos fényforrásokat használjanak és a meglévő ablakokat sem cserélték, hanem felújították a kivitelezők, így nem termeltek hulladékot. Az iroda napi rutinjában is a karbontudatos működési elvek érvényesülnek majd, áramtalanítanak, ha nem használják a helyiséget, szelektíven gyűjtik a hulladékot és minimálisra csökkentik a papírfelhasználást. Kapcsolatot szeretnének teremteni a gazdasági szereplők és a hallgatók, mint leendő munkavállalók között.

A klímairodákban a különböző területeken tanuló hallgatók az általános ismereteken túl a fenntarthatóság saját szakmájukra eső vetületét is megismerik. A tanultakat pedig diplomájukkal együtt viszik tovább a munkahelyükre, így remélhetőleg a környezet- és klímavédelmi szempontok beépülnek majd a munkahelyi döntési folyamatokba. A fenntartható design a formatervezésben, a karbontudatos menedzsment a szervezéstudományokban, vagy a fenntartható termelés a gyártásban, mind-mind új szempontok figyelembevételét jelentik.

A British Council klímacsapatának – ami tavasszal újabb tíz fővel egészül ki – célkitűzése 2009-re, hogy további klímairodák létrejöttét segítse, minél több hallgató számára megteremtve a tájékozódás és aktív tanulás lehetőségét. Az irodák hálózatba kapcsolódásával pedig, idővel valódi dialógus alakulhat ki a klímavédelemről a különböző szakterületekkel foglalkozó klímairodák között.