A számos európai példa után az észak-amerikai nagyvárosok közül először a kanadai Montreal indította be városi kölcsönkerékpár hálózatát. A fejlesztés első lépcsőjében háromezer kétkerekűvel, háromszáz kerékpárállomással üzemelő, Bixi névre keresztelt rendszer használatához 78 kanadai dollárért lehet chip-kártyát váltani egy évre, de egy-egy használat díja hitelkártyával is törleszthető.

A Bixi rendszer elnevezése a bicycle és a taxi szavak összevonásával jött létre, 15 millió dolláros felépítését pedig a városi parkolókat felügyelő társaság, a Toronto Parking Authority finanszírozta. Egy bringa, illetve a rendszer fentartásának fajlagos költségét évi 1500 dollárra kalkulálták az üzemeltetők, és azzal számolnak, hogy kerékpáronként tizenöt használóval számolva ez az összeg meg is térül.

A Bixi 15 milliós árában benne volt a speciális használatra szánt kerékpár megtervezésének költsége is. A húsz kilogramm súlyú, három sebességes, alumínium vázas, dinamós közlekedési eszköz élettartamát 75 és 100 000 kilométer közé teszik, míg a kerékpárállomás napkollektorokkal működik és wifi hotspotként is üzemel.